photographus és tollrajzkészítő, 1818 körül született Máramarosszigeten; 1848-ban csász. királyi hadapród volt és hatvanad magával átszökött az olaszokhoz; a velenczei legió tisztje lett; innét Konstantinápolyba ment, hol mint fényképész és nyelvmester tartotta fenn magát. 1853-ban Párisba költözött, hol a tollrajzban kitünő ügyességre tett szert és mint festő, fényképész gazdag volt és gond nélkül élt; miután a porczellán fotografiát feltalálta, az Odeon szinház körül ateliert nyitott; azonban művei, bár csinosak, de nem voltak tartósak. 1862-ben kegyelmet kapott és visszajött Pestre s itt nyitott műhelyt a Kerepesi-úton; itt sem boldogult, tönkre jutott és mint díjnok a kereskedelmi miniszteriumban Budán tengődött, hol 1878. április 6-án agyonlőtte magát. A finom tollrajznak valódi mestere volt, a fáradságos munka bámulatos kitartásával. E tekintetben a középkori jellegben készített Husztvár cz. műve figyelmet érdemlő kézirat történelmi s művészi tekintetben; szövege a Simoncsich latin munkájának fordítása, de számos új adattal és okmánynyal.
Czikkei a Divatcsarnokban (1853. Párisból Londonig, 1853-1856. Párisi levelek, franczia beszélyek, 1854. A francziák Gallipoliban, Spencer Leopold); a Magyar Sajtóban (1855. 27., 53. sat. sz. A világkiállítás, 66: Párisi képműtárlat, 85., 87. sz. Közmunkálatok Francziaországban, 116. sz. Közsegély).
Munkái:
1. A párisi mohikánok. Regény. Dumas Sándor után ford. Párisban Országh Antal és többen. Pest, 1854-61. Harmincznégy kötet. (Legújabb Külföldi Regénycsarnok, kiadja Friebeisz István).
2. Cserepár színműve. Kölcsey Ferencz emlékének szentelve. Páris, 1862. márcz. Hat saját kőnyomatú képpel. (Kőnyomat a m. n. múzeumban).
Kéziratban színműfordításai: Sulliván, vígj. 3 felv. Mellesville után (Először adatott a pesti nemzeti színházban 1853. ápr. 13); Tamás bátya kunyhója dr. 6 felv. Dennery után (először május 13-án); Pénz és becsület, dr. 5 felvonásban Ponsard után (először május 25.); Szív és hozomány, vígj. 5 felv. Mellesville után (először június 8.); Lady Tartuffe, vígj. 5 felv. Girardinné után (először jún. 22.); Horac munkái, vígj. 1 felv. Pierron Ödön után (először júl. 6.); Árva Feri, színmű 3 felv. George Sand után szabadon magyarosította (először júl. 15.) és Színfalak ördöge, ezt szintén Sand után ford.; Máramarosmegye monographiája.
Szépirodalmi Lapok 1853. 714. l.
Hölgyfutár 1854. 223., 1856. 58. szám.
Kertbeny, Die Ungarn im Auslande. Brüssel und Leipzig, 1864. 44. l.
1878: Fővárosi Lapok 82., 84. sz., Nemzeti Hirlap 96. sz., Hon 89. sz. esti k., Kelet Népe 97. sz., Vasárnapi Ujság 241. l.
Petrik Könyvészete.