Jézus-társasági áldozópap, szül. 1632. szept. 7. Pozsonyban; 1649. okt. 25. lépett a rendbe; mint hithirdető működött Rozsnyón, Ungvárt, Sárospatakon, Komáromban, Kassán és Gyöngyösön, hol szép kápolnát is emelt; kétszer török fogságot ís szenvedett Hatvanban; azután házfőnöki hivatalokat viselt. Nagyszombatból, a hol magyar hitszónok volt, 1679-ben Báthori Zsófia munkácsi udvarába hivatott meg, hogy a családnak lelki vezetését (Horváth Mihály szerint Zrinyi Ilonáét, l. Zrinyi Ilona 33. l.) átvegye; itt halt meg 1681. márcz. 5.
Munkája: Lelki Virágos kert. Az Mennyei Udvar Tiszteletiről, Mellyet A Kertben Halálra-vált, és a Keresztfán meg-holt Uj Jesus Titulussa alatt virágzó Gyöngyösi Congregatio, az üdvösséges Halált szomjúzó Hiveknek ki nyittatott. Hogy Ezt gyakorolván s ebben mulatozván, ki-ki az szent Halálra, és az örökkén-való boldog fel-támadásra, magát tehesse érdemessé Lőcse, 1672. (Névtelenül. Egyetlen példánya a kolozsvári ref. collegium könyvtárában).
Molnár János, M. Könyvház VII. 121. l.
Katona, Historia Critica XXVI. 750. lap.
Fejér, Historia Academiae 33. l.
Stoeger, Scriptores 246. l. (Neve Oerdoedinek írva).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 473. l.
M. Könyv-Szemle 1881. 236. l. (Rosty Kálmán).
De Backer Sommevogel, Bibliothèque-Bibliogr. V. 1871. h.