földbirtokos, született 1828. ápr. 3. Tisza-Nánán (Hevesmegyében); még gyermekéveiben szülei heő-bábai (Borsodm.) birtokukra költöztek, hol 14 éves koráig magántanárok mellett nevelkedett. 1843-ban kezdte járni iskoláit a miskolczi evang. algymnasiumban, a hol a Vandrák András igazgató elnöksége alatt alakult ifjúsági magyar társaságnak buzgó munkatársa volt; itt végezte a rhetorikát és poesist; innét 1844 őszén Eperjesre ment, hol három év alatt végezte a logikát, a philosophiát és jogot. 1847-ben Szemere Bertalan borsodmegyei alispán mellé ment patvariára, kivel az 1847-48. pozsonyi országgyűlésre is felment. 1848. szept. 15. a borsodmegyei önkéntesekkel a harcz mezejére sietett mint közlegény; később mint hadnagy átment a Borsodmegyében alakult 22. honvédzászlóaljhoz. A szabadságharcz szomorú kimenetele után besorozták az osztrák könnyű lovassághoz közlegénynek, honnét egy évi szolgálat után szabadult ki. Az egész absolut korszakot visszavonulva családja körében Heő-Bábán élte át. 1869-1870-ben Borsodmegye megválasztotta főszolgabirójának. Buzgó híve s czikkeiben szorgalmazója volt a közjogi kiegyezésnek Ausztriával A Deák-párti kormányok bukása után, a fúzió következtében az ellenzékhez csatlakozott. 1881-ben Borsodmegye dédesi kerületében országgyűlési képviselőnek választatott és a mérsékelt ellenzéken foglalt helyet. 1884-ben neje (Péterffy Ottilia) elhalálozván, a közpályáról visszavonult és heő-bábai birtokán gazdálkodott. Azonban 1889 tavaszán a véderő vita alatt a parlamenti jeleneteket nem helyeselvén, kilépett az ellenzék soraiból és az újra átalakult kormány mellett foglalt határozott politikai állást.
Czikkeket írt a következő lapokba: Falusi Gazda (1858-59), M. Gazda (1860-61), Gazdasági Lapok (1862. Egy két szó a földvételi társulatról, Földhitelintézet és telekkönyv, A marhavész, 1863. Egyesüljünk, Egykét észrevétel, Gondolkozzunk kissé, Még egy szó a faültetés érdekében, Okuljunk az eredményekből, 1864. Szóljunk a részes munkáltatáshoz, 1864-1865. Vidéki tudósítások Borsodmegyéből, Egy két szó, Gazdatársainkhoz, Gabonánk értékesítése, 1866. Nyilt levél b. Vay Béla t. barátomhoz, Észrevételek a Tisza-szabályozásra vonatkozó egy némely nézetekre, 1867. 1869. Gazdasági tudósítás Bábáról, 1868. Igénytelen észrevételek, 1869. A búza üszögösödése); Pesti Hirnök (1861., 1863-68.), Borsod (1867., 1874-1881.), M. Állam (1868-1869., 1884-85. Az 1847-1848. pozsonyi országgyűlésről írt naplójegyzetei (a.) jegy alatt); Szabad Sajtó (1872), Testvér (1872), M. Politika (1873-75.), Kelet Népe (1875-78.), Miskolcz (1876-1879), Uj Budapesti Napilap (1878), Nemzeti Hirlap (1878), Gyakorlati Mezőgazda (1878), Magyarország (1879-1881), M. Lapok (1879), Közvélemény (1880), Közgazdaság (1880-81), Magyar Föld (1880), Gazdasági Lapok és M. Föld (1881), P. Napló. (1882), Borsodi Gazda (1882-85), Borsodmegyei Lapok (1882-85., 1889. 77. és köv. sz. Naplójegyzeteimből), Pápai Lapok (1882-1883), Budapesti Hirlap (1883-84), Alföld (1885), Borsod-Miskolczi Közlöny (1888. 8-36. sz. Visszaemlékezés az utolsó pozsonyi diétára 1847. nov. 11. 1848. márcz. 18.); Fővárosi Lapok (1891. 64. sz. «Az erdei lak» régi emlék).
Álneve s jegyei: Bábai, -y-a., y. és -a.-
Borsodmegyei Lapok 1884. 41. sz., 1893. 68. sz. és önéletrajzi adatok.