Kezdőlap

Orbán Balázs (markosfalvi),

megyei aljegyző, Orbán Albert és szőkefalvi Nagy Rozália birtokosok fia, született 1873. szeptember 13. Mező-Pagocsán (Maros-Tordamegyében); tanulmányait előbb a nagyenyedi ev. ref. Bethlen-kollegiumban, majd a marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában végezte 1892-ben. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, melynek befejeztével ügyvédjelölt volt; 1897-ben Maros-Torda vármegye szolgálatába lépett mint közigazgatási gyakornok, csakhamar szolgabiróvá választották. 1898. IV. aljegyző, 1900. II. aljegyző, 1903. I. aljegyző lett. A községi közigazgatási tanfolyam előadója, a marosvásárhelyi vörös kereszt-egyletnek, a Bethlen Kata-egyletnek és az ottani ujságírói körnek titkára.

Mint jogász több fővárosi és vidéki hirlapban politikai s társadalmi czikket írt Siculus álnév alatt. 1887-ben a Maros Vidékének belmunkatársa lett (czikkei: Havasalföld viszonya Erdély, illetve Magyarországhoz a XIX. századig, Magyarország politikai helyzete az Anjou-házból származott királyok alatt); a Székely Lapoknak is belmunkatársa s tárczaírója volt; ezen lapokban s a Marosvásárhelyben több társadalmi, politikai és szépirodalmi czikket, francziából fordított beszélyeket sat. közölt. Czikkei a Székely Lapokban (1899-1900. Az erdélyi nemzetiségekkel foglalkozó vezérczikkek, 1899. 61. Petőfi, 95. sz. Tíz év, 1900. 18. Alkotmány és székely tanügy, 28. Belügyi költségvetés sat., 1903. 22. sz. Rákóczy); a Marosvásárhelyben (1899. 46. sz. Kossuth sat.).

Munkái:

1. Vallásügyi igazgatás. Marosvásárhely, 1901. (Tankönyv a közigazgatási tanfolyam részére).

2. Mult és jelen. Elbeszélések. Marosvásárhely, 1903.

Szerkeszti a Székely Lapok cz. politikai napilapot 1898-tól Fenyvesy Somával együtt és a Maros-Torda vármegyei hivatalos lapot 1900 óta Marosvásárhelyt. (A hivatalos részén kívüli mellékletében a vármegyei gazdasági, közművelődési és társadalmi czikkeket is írja).

A m. n. muzeumi hirlap-könyvtár példányábóI és önéletrajzi adatok.