országgyűlési képiselő, szül. 1848. febr. 18. Tisza-Eszláron (Szabolcsm.); tanulmányainak befejeztével két évig Dunántúl jogi gyakorlatot folytatott és letevén a birói vizsgát, három évig a kaposvári főszolgabiróságnál nyert alkalmazást. 1871-ben Somogymegye csurgói járásának segédszolgabirájává választatott, ugyanazon évben Szabolcsmegye alsó-dadai járási szolgabirája lett. 1874-ben ez állásáról leköszönt; 1881-től 1892-ig a hajdú-nánási kerületet képviselte antisemita programmal. 1892-ben a tisza-löki mandátumot nyerte el. A tisza-eszlári esetet ő hozta szóba először a képviselőházban. Jelenleg árvaszéki elnök Csongrádmegyében Szentesen.
Költeménye van az Abauj-Kassai Közlönyben (1867.), a Somogynak is munkatársa volt.
Munkája: Tisza-Eszlár a multban és jelenben. A zsidókról általában. Zsidó mysteriumok. Ritualis gyilkosságok és véráldozatok. A tisza-eszlári eset. Bpest, 1883. (Németre ford. Marcziányi György. Majláth Kálmán gróf bevezetésével).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1892. 286. l.