orvosdoktor, egyetemi rendkívüli tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1857. nov. 7. Miskolcon (Borsodm.); orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1881-ben egyetemes orvosdoktorrá avatták. Orvostanhallgató korában két ízben nyert pályadíjat. Még mint ötödéves orvostan-hallgató 1880-ban a tájboncztani és fejlődéstani tanszék mellett első tanársegéd lett és a kormány tanulmányútra két ízben küldte ki a nápolyi nemzetközi állomásra. 1887-ben az idegrendszer boncz-, szövet- és fejlődéstanából magántanári képesítést nyert. Mint anatomus külföldön is elismerésben részesült. 1888-ban elnyerte a műtői oklevelet és behatóan kezdett foglalkozni az orr-, torok- és gégegyógyászattal és műtőnövendék lett a II. sebklinikán. Az 1894. római, valamint az ez évi bécsi német orvosi kongresszuson a gégegyógyászati szakosztálynak tiszteletbeli elnöke volt. 1887 óta a II. belklinika gégegyógyászati ambulatoriumát vezeti, 1894 óta pedig kórházi rendelő orvos. 1896. máj. 15. a magyar tudom. akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1897-ben a budapesti egyetemen rendkívüli tanári czímet kapott. A Société française d'otologie, de laryngologie et de rhinologie levelező tagja, az American laryngological, rhinological and otological seciety tiszteletbeli tagja. Finkelstein családi nevét 1881-ben változtatta Ónodira.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1878. Az arczidegből származó fejbiczczentő idegről, továbbá a nyelv és állszakideg közötti összeköttetésről, 1879. A felső gégeideg még le nem írt változásairól, A röpnyujtvány külső szárnyának ritka varietásáról, 1880. A hevenytakár fertőző anyagáról, Bókai Árpáddal együtt, A nervus depressor emberben és kutyában, boncztani rész, 1882. A láthuzamon és látidegen előforduló idegváltozatról, 1883. A gerinczagyi rostkötegek viszonya az együttérző határköteghez, Az együttérző idegrendszernek élettani és kórtani szempontból fontosabb, alakviszonyairól, 1886. Az artheria thyreoidea inferior accessoria comm. változatáról, 1887. A német orvosoknak és természetvizsgálóknak 60. nagygyűlése, 1888. Adatok a gége hűdésének tanához, Általános ezüstkór és gégerák esete, Kisérletek erythrophlaeinnel emberen, Veleszületett zsigerívmaradvány a nyakon, A garatban levő idegen testek casuistikájához, A középső gégeideg jelentőségéről, 1889. A hátulsó orrnyílás világrahozott sajátszerű elzáródásáról, Az orr melléküregei kiöblítésének kérdéséhez, Egy új gégekisérleti eljárás, 1890. A gége kettős beidegzése, A berlini X. nemzetközi kongresszus orr- és gégegyógyászati szakosztályának gyűléseiről, Parosmia esetei, Pharyngitis Fibrinosa chronica esete, 1892. Vegyes orrhabarczok esete, 1893. A gégehüdések kórtanához, klinikai adat, 1894. A német orvosok 66. bécsi vándorgyűlésének gégegyógyászati szakosztálya, 1898. A perforált újszülött hangképzése, A tűdőbajosok sanatoriumokban és klimatikus helyeken, 1899. A mandola lipomája, 1900. A gége-chorea kérdése, 1901. Laringytis submucosa acuta, A hangrés alatt beékelt nekrotikus csont esete, 1902. A gége központi beidegzésének tana, A British medical association 70. évi nagygyűlése Manchesterben); a Természettudományi Közlönyben (1881. A tapintó szőrökről, 1885. A sympatikus idegrendszerről, 1886. A nápolyi zoologiai állomás magyar asztaláról, 1888. A gégetükrészetről, 1890. Szagló érzésünkről, 1892. Éneklő szervünkről, 1898. Pótfüzet. Az orrűr melléküregeinek jelentőségéről); az Akadémiai Értesítőben (Vizsgálatok az őshalak idegrendszere körül, 1890. Adatok a gége élettanához, További adatok a gége élettanához és kórtanához); az Egészségben (1888. A nátha), a Néptanítók Lapjában (1889. A gyermekek lélekzéséről); az Orvosi Mentés Kézikönyvében (1891. Mentő eljárások az orr, torok és gége bajaiban); az Anyák Könyvében (1890. Az orrlégzés jelentőségei gyermekeknél); a Gyermek testi ápolásáról cz. könyvben (1891.); a M. orvosok 25. vándorgyűlésének Munkálataiban (1891. Az orr reflexneurosisai); a M. Orvosi Archivumban (1893. A gyűrűpaizsizom beidegzése és működése); a M. belgyógyászati nagy Kézikönyvben (1897. A gége ideges bántalmai); a Navratil Imre tanár jubileumára kiadott Munkálatokban (1897. A hátsó rostaöböl ritka rendellenességéről); a Mathem. és természettud. Értesítőben (1897. A hangképző központok kórtanáról, 1898. A gége légző és hangképző idege; 1899. Adatok a gége idegeinek ismeretéhez, A subcerebralis hangképző központ, A gégechorea kérdéséhez, 1901. A Hyghmorüreg viszonya az iköbölhez és a mellső rostasejtekhez); a Balneologiai egyesület Évkönyvében (1901. A felső légutak bajai és a fürdőhelyek). Ezen czikkek nagy részben németül és francziául is megjelentek, úgyszintén önálló czikkek a következő szakfolyóiratokban: Archiv für Anatomie und Physiologie 1880., 1884., 1887., Centralblatt f. d. med. Wissenschaften 1883. 1885., 1887. Internationale Monatschrift für Anatomie und Histologie 1884., 1886., Pester Med.-Chir. Presse 1884., 1888., 1892., Monatschrift für Ohrenheilkunde 1887., 1889-1891., 1893., 1898., 1901. Berliner klinische Wochenschrift 1889., 1892., Revue de Laryng, D'otologie et de Rhynol. 1890-1894., 1898., Ung. Archiv 1894., Archiv für Laryngologie 1898-1899., 1901., 1902. Revue hebdomadaire de Laryngologie 1894., 1898-1901., Annales des Maladies de l'oreille, du larynx etc. 1899., Anatomischer Anzeiger 1901., Math. und Naturw. Berichte aus Ungarn 1901., Wiener klinische Rundschau 1902., British Medical Journal 1902., Ungar. Mediz.-Chirurg. Presse 1903.
Munkái:
1. Az együttérző idegrendszer alaktani megjelenésében. Bpest, 1882. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
2. A csigolyaközötti dúczok és ideggyökerek fejlődéséről. Két tábla rajzzal. Bpest, 1884. (Értekezések a természettud, köréből XIV. 3.).
3. Az együttérző idegrendszer fejlődése. Közlemény Mihálkovics Géza tanár boncz- és fejlődéstani intézetéből. Bpest, 1885. (Értekezések a természettudom. köréből XV. 19.)
4. Rendellenes alakviszonyok az idegtan köréből. Mihálkovics Géza boncztani és fejlődéstani intézetéből. Bpest, 1885. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
5. Utmutató topographikus bonczolásokhoz. Orvosnövendékek részére. Bpest, 1887.
6. A német orvosoknak és természetvizsgálóknak 60. nagygyűlése. Gégészeti szakosztály. Bpest, 1888.
7. Kísérleti adatok a gége hűdéseinek tanához. Bpest, 1890. (Értek. a term. tud. kör. XIX. 10.).
8. Orr- és gégegyógyászati közlemények. Bpest, 1891.
9. Az orrüreg és melléküregei. Boncztani metszetek után 12 ábrával feltüntetve. Bpest, 1893. (2. bőv. kiadás. Bpest, 1894. Németül: Bécs, 1894. 10 rajzzal a szövegben és 4 táblával. Olaszul: fordította Massei F. 1894. Angolul: ford. St. Cair Thomson 1895.).
10. Adatok a gége beidegzésének boncztanához, élettanához és kórtanához. A m. tudom. akadémia megbízásából. Budapest, (Mathematikai és term. tud. Közlemények XXVI. 2. Németül: Bécs. 1895.).
11. A gége idegeinek boncztana és élettana, kiegészitő kórtani adatokkal. A m. tudom. akadémia megbízásából és támogatásával. Budapest, 1902. (Mathem. és term. tud. Közlemények XXVIII. l. Németül: Berlin, 1902.).
M. Könyvészet 1886-1887., 1890-91., 1894., 1902.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 171. l.
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 411., 785. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 439. l., XVIII. 376. l.
M. t. Akadémiai Almanach 1897. 172., 1899. 172., 1900. 199., 1903. 183. l.