bölcseleti doktor, Matirko Bertalan, törvényszéki ülnök és Keveczky Mária fia, szül. 1867. szept. 12. Iglón (Szepesm.); középiskolai tanulmányait a lőcsei kir. főgymnasiumban végezte. 1886-ban Budapestre került és az egyetem bölcseleti karán magyar irodalomtörténetet és classica philologiát hallgatott. 1891 tavaszán bölcseleti doktorrá avatták. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a Károlyi Tibor gróf fiainál nevelő lett. Többször tett tanulmányutat külföldre, különösen Angolországba és Svédországba, rendesen testvéröcscsével O. Viktorral, a tájképfestővel. 1895-ben nyert tanári oklevelet a magyar és latin nyelvből és irodalomból és 1896 óta tanár a beszterczebányai királyi kath. főgymnasiumban. 1903 tavaszán megalapitotta a Madách-társaságot Beszterczebányán és ezen irodalmi egyesületnek elnöke. Matirko családi nevét 1892-ben változtatta Olgyaira.
Első verse a Vasárnapi Ujságban (1889) jelent meg; czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1890. Euryalus és Lucretia, irodalomtörténeti tanulmány, a budapesti egyetemen 100 korona pályadíjat nyert); as Ethnographiában (1890. Egy szepességi népmondáról, melynek alapján Mikszáth Kálmán A lublói kísértet czímű regényét írta); czikkei a beszterczebányai főgymnasium Értesítőjében (1901. Az angol praeraphaeliták), a Havi Szemlében (1901. A tájfestészet hangulata), a Műcsarnokban (1901. Néhány szó a magyar rézkarcz fölvirágzása érdekében), a Művészetben (1902. A tájfestészet hangulata).
Szerkeszti a Havi Szemle cz. szépirodalmi, tudományos és művészeti folyóiratot 1902 óta Beszterczebányán. (Ezen folyóiratnak csaknem minden száma hoz tőle aeszthetikai és műtörténeti czikkeket, költeményeket, prózában fordításokat angolból és svédből sat.).
Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 171. l.
Vajda Névkönyve és önéletrajzi adatok.