hirlapíró, szül. 1822 körül Almáson (Tolnam.); 1848-49-ben honvédtiszt volt, a 60-as években Aradon működött mint szerkesztő, majd Pestre költözött és itt is hirlapírással és szerkesztéssel foglalkozott, így a M. Állam szerkesztésében fordító volt; 1882-ben mint olasz nyelvmester kereste kenyerét a fővárosban. Izgalmas természete miatt nem tudott kitartó lenni. Utolsó éveiben Uj-Pestre vonult, hol több ízben szélütés érte; a honvédalapból és az írói segélyegylettől kapott rendes évdíjat. Meghalt 1884. jún. 6. Bpesten a Rókus-kórházban.
Elbeszélése a Népujságban (1859.); czikkei a Falusi Gazdában (1860. Gazdasági vegybontások s elemzések, Cselédek ügye, A hús eltartása és füstölése, Mezei rendőrség a német államokban, Selyemtenyésztés mint nevezetes iparág).
Munkái:
1. Touloni éj. Eredeti dráma. 4 felv. Pest, 1852. (Először adatott a pesti nemzeti szinházban 1852. febr. 13., 18. Ism. P. Napló 585., M. Hirlap 585. sz.).
2. Vezérfonal az olasz nyelv megtanulására iskolai és magántanításra. Ollendorff-Ahn új tanrendszere, mely szerint egy nyelvet hat hónap alatt szabályosan írni, olvasni és beszélni megtanulhatni. Pest, 1862.
3. Beszélykék az ifjúság számára. Pest, 1862.
4. Jellemrajzok az állatországból különböző földrészeken. Az ifjúság képzésére és mulattatására. Hoffmann V. után magyarosítá, 12 finom festett képlettel. Pest, 1863.
5. Két anya. Eredeti regény. Pest, 1867. Három kötet
6. A két árva. Eredeti regény. Arad, 1870. Négy kötet.
7. Haramiák herczege vagy a végzetes viaszalakok. Történeti regény, ford. Budapest, 1878-79. Négy kötet.
8. Tévutak áldozatai. Érdekfeszítő társadalmi regény. Írta Liebach H., ford… Budapest, év n.
Szerkesztette az Aradi Lapokat 1868. márcz. 22-től június végeig és a Vasut cz. szaklapot 1875. jan. 17-től 1876. ápr. 15-ig Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 73., 102. lap.
Nemzet 1882. 35. sz. r. és esti k.
Fővárosi Lapok 1884. 135. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.