bölcseleti doktor, győri származású; még mint világi Nagyszombatban bölcseleti doktorrá avattatott. 1693-ban kezdte tanulni a hittudományokat Nagyszombatban és már 1695. ápril 2-án pappá szentelték. Nagyszombatban volt magyar káplán, nemsokára pedig Korponán plébános. 1710. július 5-én esztergomi kanonokká, 1713. komáromi, 1723. főszékesegyházi főesperessé neveztetett ki s egyszersmind nagyszombati plébános volt. 1720-ban a korponai kegyesrendi gymnasiumot alapította. Almási vál. püspök, aszódi prépost, apostoli főjegyző és kir. tanácsos is volt. Meghalt 1730. deczember 18. Nagyszombatban.
Munkái:
1. Panegyrica Seu OratIo EXornatIVa De VIrtVtIbVs MagnI, AC GLorIosI Proto-RegIs HVngarIae (= 1694), S. Stephani. In Amplissimo, Ac Venerabili Dominorum, Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis Archi-Capitum Patrum Consessu. Pro Annuis Honorab. Seminarij S. Stephani Regis Hungariae Solemnijs, In Ejusdem Inclyta Domo Exhibita… SS. Theologiae in Secundum Ann. Auditore Seminarij saepefati S. Regis Stephani Alum. Presbyt. Tyrnaviae.
2. A közönséges keresztény római szent hitnek hat fő ágazatiról való kételkedésnek megfejtése. Tyrnaviae, 1719.
Kézirati munkái az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban: Sembler Ambros., In II, et III. Sententiarum. De peccatis. Tyrnaviae, 1694. 4-rét; Patachich Joan., In III. D. Thomae de Sacramentis, 4rét.
Sándor István, M. Könyvház 77. lap.
Pauer János, Az egyházi rend érdemei. Székesfejérvár, 1847. 370. l.
Danielik, Magyar Irók II. 236. l.
M. Könyv-Szemle 1882. 312. lap.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 486. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 372. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1894.