Kezdőlap

Oláh László (deésházi és szilágy-kereszturi),

magyar államvasuti számtiszt, Oláh János földbirtokos és hatmansdorffi Hatfaludi Sarolta fia, született 1858. máj. 21-én Szilágyszeghen (Szilágym.); iskoláit a zilahi gymnasiumban végezte, honnét a máramarosszigeti jogakadémiára ment; jogi tanulmányait azonban családi körülmények miatt nem fejezhette be és katona sorba állott a 39. gyalogezredbe. Szolgálatát kitöltvén, falujába tért vissza s atyja mellett gazdálkodott. 1882-ben a szatmári kataszteri hivatalnál nyert alkalmazást; de ez 1884. év végén feloszlattatván, ismét haza ment és gazdálkodott 1887-ig. Ekkor Szilágymegye szolgálatába lépett. 1895 tavaszán Budapestre költözött és ez év őszén a magyar vasutak igazgatóságánál nyert alkalmazást; innét 1897 tavaszán Kolozsvárra a m. államvasutak üzletvezetőségéhez helyezték át. Társadalmi czikkeket, verset, tárczát sat. írt a Tasnádba, Szilágy-Somlyóba, a Szilágyba, a Vármegye és Községbe s a fővárosi lapokba; Kolozsvárt közgazdasági czikkeket írt az ottani Ellenzékbe, az Ujságba, a Szárnyaskerékbe, főleg a vasutasok otthona és üdülőhelye létesítése tárgyában is.

Munkái:

1. Kolozsvári Czím- és Lakjegyzék az 1899. évre. I. évf. Kolozsvár.

2. Kolozsvári bankok és takarékpénztárak és pénzintézeti statisztika. Kolozsvár, 1899.

3. A kolozsvári háztulajdonosok névjegyzéke. A régi és uj utczanevek és házszámok kitüntetésével a legújabb hivatalos adatok alapján. Kolozsvár, (1902).

Szerkesztette az Emléklapokat 1894-ben Zilahon a Wesselényi szobor-alap javára (Boér Miklóssal együtt) és 1903. októbertől szerkeszteni fogja a Kolozsvári Értesítőt.

Jegyei: o-h és d-y (a kolozsvári, szegedi és budapesti szaklapokban).

M. Könyvészet 1899., 1902.

A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajz.