ügyvéd, szül. 1821. máj. 22. Eperjesen (Sárosm.); ezen megyének tiszteletbeli aljegyzője. 1848. november-decz. Irányi Dániel mellett titkár volt. Ekkor mint hadnagy belépett a 63. honvéd-zászlóaljba s abban főhadnagynak lépett elő; ezen rangban 1849. ápr. közepétől május végeig katonai ülnöke volt a magyar kormány által Kecskeméten felállított vegyes rögtönítélő törvényszéknek; azután hasonló minőségben a pesti vésztörvényszékhez jött; midőn ez jún. feloszlott, az országos vésztörvényszék jegyzőjének neveztetett ki, mely azonban nem léphetett életbe; tehát mint kapitány a 147. honvéd-zászlóaljba lépett és itt szolgált a világosi fegyverletételig. 1852. máj. 5. a pesti cs. katonai törvényszék által négy évi várfogságra ítéltetett. Később Okruczky családi nevét Abafira változtatta és közjegyző volt Szegeden, hol 1902. jún. meghalt.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1863. A Lafaucher-fegyver, 1864. Szeged és környéke a sport terén, 1866. Vadászpuskáink, 1868. Szegedi levelek, 1870. Lősport-ujdonságok Angliából, 1873. A jelenkor vadász-, czél- és védelmi fegyverei); a Gazdasági Lapokban (1866. A csongrádmegyei gazdasági egylet) sat.
Szerkesztette Szemere Bertalan hivatalos lapját, a Miskolczi Értesítőt 1848. decz. és 1849. januárban.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846.
M. Hirlap 1852. 759. sz. (Hadi törvényszéki ítélet).
Független Magyarország 1902. 97. sz.