Okolicsányi Elek (okolicsányi),
bölcseleti doktor, Jézus-társasági tanár, O. József alispán és Révay Francziska fia, szül. 1711. ápr. 16. Liptómegyében; Nagy-Szombatban tanult és 1725. nov. 14. lépett a rendbe; 1731-ben a gymnasium I. osztályában, 1733. a grammatikai osztályban tanított, 1734-ben a költészetet tanította Nasgszombatban, hol 1736-tól 1739-ig theologus volt; 1740-41-ben a próbaévet Beszterczebányán és Kassán töltötte. 1742-ben Kolozsvárra helyezték át bölcseleti tanárnak; 1742-44-ben ugyanott magyar hitszónok és a rendház történetírója volt; 1746-ban Kassára helyezték át. 1747-54-ben a missió főnöke volt Liptó-Szentmiklóson, hol hosszas betegeskedés után 1757-ben meghalt.
Munkái:
1. Venae poeticae e fonte gratiarum Virgine Dei Matri Jasvariensi ad rigandas lauros neobaccalaureorum universitatis Tyrnaviensis a Musis Tyrnav derivata. Tyrnaviae, 1734.
2. Decreta et vitae regum Hungariae, qui Transylvaniam possiderunt… Claudiopoli, 1743. (2. kiadás. Claudiopoli, (1773.).
Catalogus Societatis Jesu 1726-1758.
Katona, Historia Critica XXXIX. 986. l.
Stoeger, Scriptores 246. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 207. lap.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie. V. 1878. h.