orvosdoktor, kamarai főorvos, szül. 1756-ban Ó-Budán vagyontalan zsidó szülőktől; bár a zsidóknak az 1781. türelmi pátens kihirdetése előtt a tudományos pálya Magyarországon és Ausztriában zárva volt, O. mégis tanulását folytatta és a humaniorákat elvégezte; miután szüleinek óhajtása szerint a kereskedő pályához nem volt hajlandósága, az orvosi pályára készült és azt 1780-ban bevégezte. A türelmi pátens megjelenése után szigorlatot tehetett és 1782-ben orvosi oklevelet nyert. Időközben mint kórházorvos Ó-Budán működött. Innen meghívták Zala-Egerszegre Zalamegye főorvosának és miután a budai ásványvizekről írt orvosi dissertatiójában megemlékezett a balatonfüredi ásványvízről is, 1785. szept. 12. füredi fürdőorvossá is kinevezték. Ekkor végképen Balaton-Füredre költözött, melynek népszerűsége tulajdonkép az ő műve. Miután 17 évig működött ott, 1802-ben Bécsbe költözött, hol mint gyakorló orvos élt. Az élelmi czikkek meghamisításának felismerésére készüléket talált fel, melyet Ferencz császárnak bemutatott, ki őt ezért arany tubákos szelenczével ajándékozta meg. 1818-ban a Magyarországon sűrűn előforduló glaubersóból sziksó készítésére gyártervezetet nyujtott be a kormányhoz. Később cs. kir. kamarai főorvos lett és a nyakban hordozható polgári nagy arany-érmet kapta; egyszersmind sodagyártásra az orvos-technikai intézet engedtetett át neki, azon joggal, hogy annak gyártását végrendeletileg Teréz (Weikersheimné) leányára, kinél neje halála után lakott, hagyhassa. Miután az a terve, hogy a cs. k. katonák ingyenes ellátására B.-Füreden ház épüljön, nem sikerült, 1823. aug. 31. 1620 ezüst frt alapítványt tett, ezt mások jótékonyságából 1829-ig 2480 frt-ra emelvén, azon czélra, hogy annak kamataiból pótoltassék a füredi gyógyhelyet használó katonák költsége. 1797-től fogva tagja volt a lipcsei gazdasági egyesületnek és a jenai természettani társaságnak. Meghalt 1831. deczember 14. Bécsben.
Czikke a M. Kurirban (1802. I. 41. sz. Azon intézetről, mely a füredi savanyúvíznél a tehén himlő bé oltása eránt tétetett).
Munkái:
1. Analysis aquarum Budensium item aquae Sarisapiensis et acidulae Fürediensis, praemissa methodo professoris Winterl, cum tabellis Viennae, 1781.
2. Nachricht von den Bestandtheilen und Kräften des Füreder Sauerbrunnens. Viennae, 1792.
3. Az általam ujonnan találtatott termésszeti magyar csudálatos sóval (sal mirabilis nativus hungaricus) való hasznos élésről orvosi tapasztalások. Hely n. 1801. (Czímlap nélkül).
4. Természeti csudálatos magyar sóval való hasznos orvosi tapasztalások. Hely. n., 1801. (Értekezés a sziksóról, melyet ő fedezett fel legelőször hazánkban). Arczképe: kőnyomat Winter S.-től Pesten. 1856.
M. Kurir 1829. I. 35. sz.
Vereinigte Ofner-Pesther Zeitung 1832. 2. sz.
Beth-El. Pest, 1856. arczk. (Reich Ignácz).
Wiener Mittheilungen 1858. 5. sz.
Szinnyei Könyvészete.