ág. ev. lelkész, szül. Poroszországban. A magyarországi protestáns egyházak életével megismerkedni óhajtván, mint végzett theologus utazásokat tett hazánkban a mult század végén. E körútjában a mező-berényi német gyülekezet benne a jeles egyházi szónokot megismervén, 1785-ben lelkészül megválasztotta. E gyülekezet körében aztán 1836-ig mint lelkész és mint a békés-bánáti esperesség által Mező-Berényben létesített főgymnasiumnak lelkes pártfogója s önkéntes tanára működött. Fordított németből latinra sok szép éneket. Kivált nyelvészeti nagy képessége, theologiai széles körű tudománya és vallás-erkölcstani, egyházjogi vitatkozásokban feltűnő éleselműsége által a protestáns ifjúság öntudatára, egyházias szellemére és hithűségére jótékony befolyást gyakorolt. Élte végső napjaiban nagyon fájlalta, hogy a mező-berényi virágzásra indult főgymnasium Szarvasra áttelepíttetett.
Czikke a mező-berényi főgymnasium Programmjában (1807. De melioribus cantationibus latinis in Hungariae ev. scholas grammaticales introducendis).
Munkái:
1. Gedächtnissrede auf das am 23. Juli 1. J. zu Wien erfolgte Ableben der Freyfrau Maria von Wenkheim geb. Freyn v. Orczy, gehalten von… den 4. Sept. 1803. bey der deutschen evang. Gemeinde in Mezőberény. Pesth, 1803. (Magyar ford. Pesth, 1803.).
2. Inbegriff der christlichen Religion, in katechetischer Rücksicht auf den kleinen Katechismus D. M. Luther's bearbeitet. Hely n., 1810. Három rész. (I. Theil, welcher die christliche Glaubenslehre enthält. II., welcher die christliche Tugendlehre enthält. III., welcher die Hülfsmittel zum wahren Christenthum enthält.).
M. Könyv- Szemle 1886. 236. lap.
Petrik Bibliogr.
Benka Gyula, A szarvasi főgymnasium története. Gyoma, 1895. 139., 152. l. (Értesítő).