bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész, szül. 1828. jan. 6. Tatárlakán (Küküllőm.), hol atyja O. Dániel szintén lelkész volt; a medgyesi gymnasiumban tanult és 1846-ban a lipcsei egyetemre iratkozott be, hol 1848-ig folytatta tanulmányait. A szászországi forradalmi mozgalmakban való részvétele miatt elfogták és a cs. kir. osztrák követnek Kuefstein grófnak kiszolgáltatták, ki aztán haza küldte. A medgyesi gymnasiumban 1852-től volt tanár, 1860. máj. Sályára (Küküllőm.) választották meg lelkésznek; buzgalmat fejtett ki az egyházi s politikai téren. A medgyesi szék kiküldte az 1863-1864 erdélyi országgyűlésre Nagyszebenbe, hol jegyző volt és a vitatkozásokban élénk részt vett; innét a bécsi birodalmi gyűlésre küldték fel, hol a baloldalon működött. Az erdélyi szász egyháztanács 1861-ben megválasztotta tagjának, hol az iskola rendszabályait dolgozta ki, 1870-ben pedig keresztülvitte, hogy a seminariumokban a latin nyelv ne taníttassék. 1869-ben Baromlaka választotta meg lelkészének, hol az első néptanítói kiképzési tanfolyamot tartotta meg. 1872-ben eczeli lelkész lett és az első népiskolai kertet dr. Schwab rendszere szerint létesítette. Midőn a kormány a magyar nyelvet a törvényszékeknél elrendelte, a német nyelv mellett foglalt állást és mozgalmat indított. 1881-ben Brassóba hívták meg városi lelkésznek, hol 1883-ban szász nevelőintézetet, tanulók felruházását intéző egyletet; betegápolást, iparostanonczok otthonát létesítette. A Honterus János szobrának létesítését is előmozdította, mely 1898-ban lepleztetett le s ez alkalomból a berlini egyetem bölcseleti kara tiszteletbeli bölcseletdoktori czímmel tisztelte meg.
Czikkeit Trausch-Schuller fölsorolja.
Munkái:
1. Deutsches Lesebuch. Hermannstadt,. 1859., 1861. Két kötet. (I. 4. kiadás 1865. II. 2. bőv. kiadás 1863. Hermannstadt).
2. Schulwandkarte von Siebenbürgen. Mit Begleitworten. Gotha, 1861.
3. Bericht über die erste Hauptversammlung des ev. Hauptvereins der Gustav-Adolf-Stiftung für Siebenbürgen, abgehalten in Mediasch am 5. u. 6. August 1862. Kronstadt, 1863.
4. Vortrag gehalten zu Worms in der VII. Hauptversammlung des ev. Vereins der Gustav-Adolf-Stiftung am 28. August 1867 vom Abgeordneten des siebenb. Hauptvereins… im Schaal. Hermannstadt, 1867. (Különny. a Schul- und Kirchenboteból).
5. Vaterlandskunde für die siebenb.-sächs. Volksschulen Hermannstadt, 1870.
6 Mittheilungen aus der Lehrer-Zusammenkunft in Wurmloch. Hermannstadt, 1870.
7. Untersuchungen und Wohlmeinungen über Ackerbau und Nomadenwesen. Aus dem Nachlasse Stephan Ludwig Roths. Kronstadt, 1872. (Különny. a Kronstädter Zeitungból).
8. Reden von Franz Obert und Heinrich Wittstock am Grabe Franz Gebbels. Kronstadt, 1880.
9. Schul und Handwerk. Kronstadt, 1884. (Névtelenül).
10. Die Frauenfrage. Kronstadt, 1884.
11. Lasst ab von der Dreifelderwirthshaft. Kronstadt, év n. (Kronstädter Flugblatt 1. Névtelenül.).
12. Unser Export und dessen Erhaltung. Vortrag. Kronstadt. 1885.
13. Sonntagsruhe und Sonntagsfeier. Kronstadt, 1885. (Kronstädter Flugblatt 2. Névtelenül.).
14. Über Waisenerziehung. Kronstadt. 1885.
15. Neues deutsches Lesebuch mit Rücksicht auf die «Vollzugsvorschrift». Mit Bildern versehene Auflage. Kronstadt, 1888., 1892-1893. Három kötet. (I. 2. kiadás, II. 6. újra átdolg. kiadás. III. 5. k.).
16. Unser ländliches Volksbildungsschulwesen. Der sechste siebenb.-sächs. Lehrertag abgehalten am 19. und 20. August in Reen. Hermannstadt. 1894.
17. Obert-Morres, Neues deutsches Lesebuch mit Rücksicht auf die Vollzugsschrift. Mit Bildern. I. II. u. IV. Theil. Kronstadt, 1895. (I. 1. 2. átdolg. k. II. 7. átdolg. IV. 4. átdolg. k.).
18. Heimatkunde für die siebenb.-sächs. Volks- und Bürgerschulen. Kronstadt. év n. (2. kiadás).
19. Sächsische Lebensbilder. Wien. 1896. (Megjelent czikkek).
20. Stephan Ludwig Roth. Sein Leben und seine Schriften. Wien. 1896. Két kötet. (Ism. Korr. f. Lkde XIX.).
21. Zur Geschichte des Honterusdenkmals. Kronstadt. 1898. (2. kiadás).
Szerkesztette és kiadta a Schul-und Kirchenbote für das Sachsenlandot 1867-től 1887-ig Nagyszebenben és 1888-tól kiadta Teutsch Traugottal együtt a szász Hausfreundot, melynek előbb is munkatársa volt.
Kronstädter Zeitung 1898. 4. szám.
Das Echo. Berlin, 1899. 868. szám.
Burshenschaftliche Blätter, Berlin, 1900. arczk.
Trausch-Schuller. Schriftsteller-Lexikon III. 21., IV. 326. 547. l.