Nyizsnyay Iván (családi neve Nyizsnyánszky),
r. kath. theologiai tanár, Ny. Ferencz, Károlyi György gazdatisztjének fia, ki 1848-49-ben honvéd volt és Ny. Gusztáv zeneszerző unokaöcscse, szül. 1870. jan. 14. Parádon (Hevesm.); tanult Gyöngyösön, Szolnokon és Egerben, hol mint kispap tett érettségit a czisztercziek főgymnasiumában. Főpásztora a budapesti központi papnevelőbe küldte; theologiai tanulmányait a budapesti egyetemen 1892-ben végezte s ez év júl. 15. pappá szenteltetett. Rövid ideig káplánkodott Kápolnán és Szendrőn. 1893. decz. 30-án papnevelői tanulmányi felügyelővé és theologiai tanárrá, 1901. jún. 29. pedig főpásztora a papnevelő lelki igazgatójává nevezte ki. Rendezte az egri érseki papnevelő könyvtárát. Főszékesegyházi hitszónok. Titkára az egri egyházmegyei irodalmi társulatnak, melynek czélja az egyházmegye történelmének megvilágítása.
Czikkei jórészt szépirodalmiak, a következő hirlapokban és folyóiratokban vannak: Szépirodalmi Kert, Magyar Állam, Magyar Szemle, Jász-Nagykun-Szolnokmegye, Hitvédelmi Folyóirat, Egri Egyházmegyei Közlöny, Hitszónoklati Folyóirat, Tanítsatok, Egri Hiradó sat.
Munkái:
1. A pennás káplán. Bollanden Konrád után ford. N. I. Budapest, 1891.
2. Képes minisztrácziós könyvecske. Eger, 1891. (és 1896.).
3. Egyházi beszéd a tiszanánai temetőben a Balla család sírbolt kápolnájának fölszentelésekor. Kanyar, 1895.
4. P. Abel Henrik S. I. Missio beszédei. Ford. Pozsony, 1896.
5. Carruthers-Resch, A japáni szekrényke. Ford. Eger, 1896.
6. P. Abel: Férfiaknak való böjti prédikatiók. Ford. Pozsony, 1897.
7. Szelid elbeszélések. Ford. N. O. Eger, 1898. (Ism. Kath. Hitvédelmi Folyóirat).
8. Az egri érseki papnevelő-intézet könyvtárának szakok szerint való jegyzéke. Eger, 1901.
9. Champol: Az önző. Ford. Bpest, Eger, 1901.
10. A Da Porto Maurizio Leonard: Missio beszédei. Fordította N-n. I. sorozat. Budapest, 1903.
Szerkesztette a Manuale Rituum-ot (1900); 1901-től szerkeszti az egri egyházmegyei Directoriumot és részt vett a Rituale kiadásában (1897-98).
Álnevei és jegye: Nonquis, Valaki, Baptista és N-n.
M. Könyv-Szemle 1902. 196. lap és Otrok Mihály főreáliskolai tanár szives közlése.