socialista bölcselő író Szarvason; valamikor jómódu ember volt, de folyton pereskedett, úgy, hogy kisded vagyonkáját is elvesztette; egy exaltált és kizárólag socialista röpiratokkal, könyvekkel és ujságokkal táplálkozó ember, féktelen vehemenciával rontott a Népszerű bölcsész cz. folyóiratának minden egyes czikkében az úri-rend, az igazságszolgáltatás, a kormány, a papság s egyáltalában minden ellen. Gyakran támadt baja a sajtóügyészségekkel s legutóbb a budapesti esküdtszék előtt állt egy éles, antidinastikus czikke miatt. Az esküdtek azonban látták, hogy tébolyult emberrel van dolguk és fölmentő ítéletet hoztak. A lapszerkesztésen kívül, melynek révén szarvasi bölcsnek nevezték, kuruzslással is foglalkozott; valami fehér port, mely jó volt minden baj ellen, szórt a hiszékeny emberek szemébe. Utóbb kitört rajta az üldözési mánia s elhatározta, hogy önként megválik az élettől s különös életének különös befejezéseül a római philosophusok mintájára az éhhalált választotta. Harmincznyolcz napig nem evett, csak a maga készítette port szedegette étlen-szomjan. 1899. márcz. 25. reggel halva találták az ágyában.
A Magyar Philosophiai Szemlébe írt czikkeket.
Munkái:
1. Népszerű bölcsész. Szerk. és kiadta Szarvason (Békésm.) 1895-96. Nyom. Mező-Túron. (Első négy hónapban havonként, aztán két havonként jelent meg hat-hat füzetben, minden czikke névtelenül, mert az egészet ő maga írta).
2. Zsarnokság ellen. Négy czikk. Mezőtúr, 1897.
Esti Ujság 1898. 90. sz.
Budapesti Hirlap 1899. 76. sz.
Szarvas és Vidéke 1899. 13. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.