felső-keresked. iskolai nyug. tanár, szül. 1851. máj. 3. Kisucza-Ujhelyen (Trencsénm.). 11 éves korában, egyik hliniki rokonának üzletében mint inas töltött egy évet, folytonos olvasgatása miatt azonban az üzletet ott kellett hagynia, s mivel szegény szüleitől semmi anyagi támogatást nem várhatott, tanulni pedig minden áron akart, nekiindult a világnak, Budapestre érkezte után a főreáliskolába iratkozott és pedig a német osztályba, mert magyarul nem tudott. Budán nehéz nélkülözések mellett elvégezte az első két osztályt, mindig jeles sikerrel. 1866-ban Bécsbe ment és itt még sanyarúbb viszonyok közt látogatta a rosszaui reáliskolát. Nem folytathatván itt tanulmányait, visszament Budára, a hol egy kisebb váltóüzletben rövid ideig gyakornokoskodott. De itt sem volt maradása, mert minden áron tanulni akart. Beiratkozott tehát a pesti izraelita tanítóképzőbe, a hol tanítói oklevelet szerzett. Egy ideig nevelősködött a fővárosban; mint rendkívüli hallgató látogatta a műegyetemet és ily módon készült a polgári iskolai tanítói vizsgára. 1871-ben letette a képesítő vizsgálatot a mennyiségtani és természettudományi szakcsoportból és belépett tanítónak az akkori társas keresk. iskolába. 1872-ben egy pár kereskedő támogatásával magán elemi és polgári iskolát nyitott, mely egy ideig meglehetős látogatottságnak örvendett, de az 1873. kitört gazdasági válság következtében a tanulók száma annyira megcsappant, hogy az intézetet be kellett szüntetni. 1873. nőül vette Eichberg Adolfnak, a nagy-kanizsai kereskedelmi iskola igazgatójának leányát. Eichbergtől kapta az ösztönzést a kereskedelmi tudományok tanulmányozására; újból hallgatta a műegyetemen a mennyiségtani tárgyakat és különös érdeklődéssel viseltetett Conlegner kereskedelmi számtani és könyvviteltani előadásai iránt. 1874-ben letette a kereskedelmi szaktanári vizsgálatot a keresk. és politikai számtan és a könyvviteltanból. Azonnal három alkalmazást kapott, ugyanis: a budapesti királyi törvényszék állandó hites könyv-szakértőnek, a budai keresk. testület vasárnapi keresk. iskolájához tanárnak és a társas kereskedelmi iskola is ujból tanárnak alkalmazta. 1882-ben a budapesti keresk. akadémia segédtanárnak választotta. 1883-ban ugyanott a könyvvitel, keresk. és politikai számtan rendes tanára lett. Mint az országos közoktatási tanács külső tagja számos munkát birált meg. 1893-ban és újabban 1895-ben a könyvvitel, kereskedelemisme és levelezési szakra az országos tanárvizsgáló bizottság tagjává neveztetett ki. Jelenleg nyugalomban él Budapesten.
Szakczikkeket írt a Polgári Iskola Közlönyébe, a Keresk. Akadémia Értesítőibe (1885. A könyvvitel tanításáról) és a Kereskedelmi Szakoktatásba.
Munkái:
1. Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve iparosok, kiskereskedők és gyárosok számára, úgyszintén a gyakorlati pályára készülők öntanulására és iskolai használatra. I. rész: Az egyszerű könyvvitel. Bpest, 1877. 2. jav. kiadás. Bpest, 1885. II. rész. A kettős könyvvitel. Bpest, 1877. Karner után teljesen átdolgozta. Karner-Novák Kereskedelmi tankönyvei. 2. kiadás. Teljesen átdolgozta Trautmann Henrik. Bpest, 1898. Ugyanez németül. Bpest, 1877.
2. Kereskedelmi számtan. Kereskedelmi, polgári s ipartanodák számára, valamint magántanulásra. I. rész. Bpest, 1877.
3. Feladatok a kereskedelmi számtanhoz a kereskedelmi középtanodák, közép- és felsőosztályok számára, különös tekintettel a budapesti kereskedelmi akadémia tantervére. Első fele. Bpest, 1885.
4. Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Kereskedelmi középiskolák és akadémiák használatára, valamint magántanulmányozásra. Bpest, 1890.
5. Könyvviteltan reáliskolák számára. Egyszerű könyvvitel, alkalmazva kereskedelmi és ipari üzletekre. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium megbizásából és utasítása szerint. Bpest, 1891.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890-91., 1898.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Budapest, 1896. 16., 113. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896. 114. l.