Esztergom főegyházmegyei áldozópap és nyug. tanár, szül. 1842. máj. 24. Divényben (Nógrádm.), hol atyja N. Miklós, nemes származású, a Zichy grófi család főtisztje volt; a gymnasium I-IV. oszt. Váczon, az V-VI. Esztergomban végezte, 1859-ben az Esztergom egyházmegyei növendékpapok közé fölvétetvén, a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban hallgatta. 1865. július 23-án miséspappá szenteltetett fel és mint segédlelkész Nagy-Czétényben, 1869. októbertől Budapest-Józsefvárosban működött. 1872-ben a budapesti kir. kath. főgymnasiumhoz hittanárrá neveztetett ki. 1902-ben nyugalomba vonult, mely alkalomból a király arany érdemkereszttel és a primás a fővárosi hitoktatás érseki felügyeletének tisztével tüntette ki.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1861. A magyar szent korona története, Kávon Lajos álnévvel, 1864. A szem, szintén Kávon L. álnévvel); az Egyvelegben (1862. A római sírok és ezek feliratai); a Napkeletben (1862. Egy XV. századbeli menyegző, Uti jegyzetek); a M. Tudományos Értekezőben (1862. II. Divény vára ismertetése); a Felvidéki M. Közlönyben (Balassa-Gyarmat 1863. Divény városának ismertetése); a Tanodai Lapokban (1863. Szűz Szent Imre herczeg élete); a Kath. Néplapban (1864. Oláh Miklós primás); az Esztergomi Ujságban (1864. A sárkány-lovagrend); az Esztergomban (1865. Szent Ferencz-rendje magyarországi történetének korrajza, toldalék szent Ferencz életéhez); M. Sionban (1865. Szent Gellért csanádi püspök élete, 1868. A divényi plébánia, 1869. Nagy-Kér); az István bácsi Naptárában (1865. A káromkodó, 1866. A hitetlen, beszélyek, mindkettő pályadíjat nyert, 1867. Vanchai István első magyar bibornok s esztergomi érsek, 1868. Dömötör magyar bibornok, 1869. Széchy Dénes bibornok, 1870. Bakács Tamás bibornok érsek, 1878. Bölcsődék Budapesten); az Uj M. Sionban (1870. A közös iskolák kérdéséhez, 1872. A philanthropia és a ker. felebaráti szeretet); a Kath. Hetilapban (1876. Az uzsoratörvényről); a budapesti V. ker. kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1879. A szegény gyermekek sorsa az ó-kori társadalomban, különnyomatban is); a Religióban (1881. Mit tett a keresztény egyház a szegény gyermekek ügyében, 1888. II. A középiskolák hitoktatása); ezeken kívül írt még több verset, kritikát és könyvismertetést a Kath. Néplapba, Idők Tanujába, Religióba, Jelenkorba és a M. Államba.
Munkái:
1. Falusi rossz szokások. Esztergom, 1869. (U. ez Bpest, 1892. a Szent István-társulat Népiratkái 67. sz.).
2. A községi iskola hátrányai az államra, társadalomra és keresztény mívelődésre. Eger, 1871. (Jutalmat nyert pályamunka).
3. A sinai bálvány. Pest, 1873. (Kávon L. névvel).
4. A zárdák és ellenségeik. Pest, 1873. (Kávon L. névvel).
5. Emlékirat a Pesti első bölcsőde-egylet alapításának negyedszázados évfordulója és a József-városban épült új intézet házának 1877. jan. 11. történt ünnepélyes beszentelése s megnyitása alkalmára. Budapest, 1877.
6. Nagykárolyi gróf Károlyi Gyuláné, született nagykárolyi Károlyi Georgine grófnő emlékezete. Gyászbeszéd, melyet a pesti bölcsőde- és a budapesti gyermekmenhely-egyletek által 1878. márczius 14. rendezett emlékünnepély alkalmával mondott. Budapest, 1878.
7. Gróf Károlyi István emlékezete. (Gyászbeszéd). Budapest, 1881.
8. Paulai szent Vincze és a párisi első lelenczház. Budapest, 1882.
9. A szegény gyermekek sorsa napjainkban. Budapest, 1883.
10. A szegény gyermekek sorsa és társadalmi gondozása hazánkban. Budapest, 1885. (Különnyom. a Religióból).
11. Divény hajdan és most. Budapest, 1887.
12. Az egresi cisterci apátság története. Budapest, 1892. (Különny. a Religióból).
13. Mit kell tudnunk a parancsolt böjtökről? Budapest, 1893. (Népiratkák 76.).
14. A budapesti első gyermekmenhely-egylet istvántelki intézetének czélja, keletkezése és szervezete. Budapest, 1893.
15. Emlékbeszéd… Majer Istvánnak… 1894. máj. 10. a pesti bölcsőde-egyesület által rendezett gyászünnepélye alkalmával. Budapest, 1894.
16. A pesti első bölcsőde-egyesület történetének, alapszabályainak és működésének rövid vázlata. Budapest, 1896.
17. A budapesti első gyermekmenhely-egyesület huszonötéves működésének története. Budapest, 1896.
18. A bérmálás szentsége. Előkészítő oktatások a bérmálás szentségének fölvételéhez. Budapest, 1899.
19. Nagy Mária-Cell rövid története és ismertetése. A kegyhelyre zarándokló ájtatos bucsújárók használatára és épülésére. Budapest, 1900. (Népiratkák 161.).
Álneve: Kávon Lajos, melyet 1861-66-ig használt a Kath. Néplap, Vasárnapi Ujság, Napkelet, Idők Tanúja és Tanodai Lapokban.
Petrik Könyvészete.
Figyelő XIV. 386. l.
M. Könyvészet 1886., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 364. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 230., XVIII. 351. l.
Budapesti Hirlap 1902. 200. sz.