uradalmi ügyész, szül. 1848. szept. 15. Ányás pusztán (Csongrádm.); középiskoláit Szegeden végezte; azután a tengerészeti pályára lépett; azonban betegeskedése ebben akadályozta, azért jogi tanulmányokat végzett Pesten, Bécsben és Nagyváradon, miközben Németországot, Olaszországot és Svájczot beutazta. A budapesti egyetemen ügyvédi oklevelet nyert és Szegeden nyitott ügyvédi irodát; tevékeny részt vett a közéletben, kivált az árvízvédelmezések alkalmával, miért is több ízben kormánybiztosi teendőkkel bizatott meg. 1878. márcz. 24. Szeged város tiszti főügyészének választotta; ezen állásáról azonban 1882. szept. leköszönt és a Pallavicini őrgróf-féle mind-szent-algyevi hitbizományi uradalom jogi képviselője lett. Az 1887-92. országgyűlésen a tápéi kerületet képviselte az országgyűlésen; 1901 óta pedig szabadelvű programm alapján a szegvári (Csongrádm.) kerület képviselője s a vízügyi bizottság tagja.
A Reformban és Pesti Naplóban (1872-73) több czikke jelent meg névtelenül a Ráday kir. biztos vezetése alatt megindult vizsgálatok túlságai ellen, a letartóztatottak ellen véghezvitt kínzásokat felderítve.
Munkája: Emlékirat a szegedi árvíz tárgyában. Válaszul Herrich Károly ministeri tanácsos úrnak a «Tiszaszabályozás és a szegedi válság» cz. értekezésére. Szeged, 1879. (Németül: Szeged, 1879.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 330. l.
Vasárnapi Ujság 1902. 16. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.