cs. kir. akadémiai művész és architektus 1830-tól Budán.
Czikkei a Társalkodóban (1833. Obeliskus, Parthenon és Pantheon, Vízmérő, A hidakról, Eszterházy herczeg várkastélya Kismartonban, A cs. polytechnikum Bécsben, 1834. A vizekről, Selmeczi bányász Akadémia, Építő igazgatóság Budán, Cs. kir. Ingenieur-Akadémia Bécsben, Tűzgömb); a Regélőben (1834. Cserny, 1835. Arnold és Laland, Vízözön Plauenban, Különféle, Rendkívüli jelenetek, Herschel, Encke, 1837. Farsangi napok, Buda és Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei s összehasonlítása egymással, A vízmérőkről, Kahlen- és Leopoldhegy Bécs mellett, Vízalatti buvárkodás, Nevezetes házaspár, 1838. Vízáradási jegyzetek, Lélekcsend a világ legdrágább kincse, Ritka orvoslás, elb., Cassel regényes tájképe, Nehány szó a hidegségi és melegségi fokról, Feistritz, Friedland, Hohensalzburg, 1840. Művészi és szorgalmi jegyzetek); a Hasznos Mulatságokban (1834. Cométák, Fasinaépítés, Chaussée, Malmok, Dunahíd, Földek és rétek kiszárítása s megáztatása, Építőművész, A barometromi változásról nehány szó, Törvényszék-épület, 1835. Nehány szó a szelekről, A földrengésről, Vízcsatornák, Byzantiumi architektura, Indiai, góth s franczia építészet, Ferencz-csatorna, Menykőfogó vagy villámhárító, 1836. A hévmérő, Folyóvizek szabályozása, Duna-folyam Moldova és Orsova közt, Vélemény a kaszárnyák elrendezése iránt, Mi okozza a füstöt a konyhákban, Néhány szó a mezei palotákról, Utazás a budai hegyekben, A hajdani templomokról, 1837. Bécsi császári residentia, Budai várkastély, Kecskemét, Folyamok és csatornák vízemésztései, Gibraltár utolsó vagy 13-ik ostroma; Hricsó várlak, 1838. Dunamenti utazás, Teherhordozó ereje a fáknak hidaknál, Dunaáradás 1838-ban s ez iránti technikai észrevételek, Hídminta s vízdagály, 1842. Concret-Beton építés, Alexandria); a Honművészben (1834. Festvényi detailrajz, Építészet, szinház, Harnag, Diana temploma Ephesusban, Sphynx, Sophia temploma, Festészet, Etruszki építőmesterség, Encaustica és caricatura, Jason és annak szobra, Gőzerőművek és gőzhajók, Desnoyers Aug. Boucher báró, Tunnel, Bergler, Flaxmann John szobrász, Wille János György franczia rézmetsző, Borromeus sz. Károly egyház Bécsben, Calcographia, Udvari játékszin Bécsben, Középkori festészet, Az uj várkapu Bécsben, Augustinianusok egyháza Bécsben és Canova remeke, Strassburgi münster, Siremlék, Niobe csoportozata, Császári és polgári fegyvergyár Bécsben, 1835. Catacomb és Labyrinth, Hess Péter csatafestő, Emlékoszlop, Eremitage, Nelson és Hofer emléke, A berlini kir. szinház s a párisi Louvre, Festészet, contraszt, Hajdani német építőmesterség, Sculptura, A festészet nemei Bécsben, A művészeti akadémia rendszabásai, Chinai építőmesterség, Szobrászat, Pethe Ferencz, Boromini, II. József végső napjai, Circus, Szinezés, Rabener, Kőszirtek szétvettetése víz alatt, Jupiter temploma Olympiában, Gondouin, Emlékrajzok, Lánczhidak, Egyptusi építészet, 1836. Cyriades, Entinopus, Művészet iránti észrevétel, Díszkertek, Angolkertek, Tudni való az építészeti hivatalra vágyók számára, Guercino, Régi fürdők, Tibaldi, Ornamentumok, Maurer, Franczia ízlés az építvény emlékekre nézve, Orgona, Bullant, A görögök és rómaiak privát építvényeiről nehány szó, Rebell és Cignaroli, Campen, Hadrian kora, Sirani és Furini, Építészet, Nagy Sándor és Augusztus kora, Kozina Sándor jeles magyar festőnk; Művészeti epocha, 1837. Hajózási csatornák iránti nehány szó, Nehány szó a fékházakról, Medertisztító és öblösítő erőművek, A szinházak külső és belső beosztásáról nehány szó, Honi ipar, Helyes festvények a bécsi császári kir. képtárban, Hazai kastélyok, Rauschmann József budai órás, Kórházak elrendezése iránti vélemény, Corregio festvényei a bécsi képtárban, Architektura iránti vélemény, Művészi nézetek vagy észrevételek, A kertművészetről nehány szó, Egyetemi épületek, Még nehány szó a kertművészetről, Kerti díszépítvények, A vasutak tárgyában egy-két szó, Remek festvények a berlini kir. képtárban, Technikai nézetek a vasutak elrendezésére nézve, Buschetto, Montbijoui olajfestvények, Hídoszlopok, Legujabb vasutak, Épitvények charaktere, Raphael Sanzio mint architektus, 1838. Nehány szó a kandallók iránt, Szinadás tájfestvényeknél, Nehány szó a faszerkezményről, Nehány szó a fahidakról, Nehány szó a hidakról, Julius Romanus elhiresült képíró és architektus, Perspectivtan iránti nézetek, Nehány szó a világ- és árnyék-tanról, Literaturai közlemények becse, Pisa, Gőzerőművek kifejlődése, Ammanati, Optikai észrevételek, Bramante, Peruzzi, Sansovino, Maderno, Linné, Vízgőznek hatása gőzmozdonyoknál, Levágott virágoknak elhervadás elleni megóvása, Guarini és Galilei, Nehány szó a légperspektivről, Az épülettetők formáiról, Egyházak elrendezése, 1839. Paloták elrendezéséről nehány szó, Koch Cagnola, Az asphalt használása építéseknél, Építvényi charakteristikum, Fülkék és szobrok, Raphael Sanzio festvényei a bécsi belvederben, Fontaine, Jones, Wren, Bernini, A szinház tárgyában egy-két szó, Pezolt, Maron, Berettini, Feti és Baldi képírók, Hágcsók, Alessi, Vignola, Palladio, Fontana, De Ponte és Bembi, A római szent Péter egyház kupolája, öszszehasonlítva másokéival, Az asphalt használása építési czélokra, Fűtés és szellőztetés, Tunnel, A florenczi híres székesegyház fölépíttetése, Spanyol iskola festvényei Bécsben, 1840. Állótérek vasutaknál, Artois Jakab tájfestvényei Bécsben, Teremek művek kiállítására, Francziaországi vasutak, Lombardi iskoÍa festvényei Bécsben, Kötelek készítési és kiszámítási módja, Pharus, Német iskola festvényei Bécsben, Schiller emlékszobra Stuttgartban s nehány szó Mátyás király ércz-szobra iránt, Blondel, franczia építészet, Nehány szó a pesti műkiállítás fölött, Szobrászművek Münchenben, A festészet jelen állapotja Bajorországban, Francziaországi szoborművek érczbe öntve, Walhalla, Nehány szó Soyer és Ingé érczöntéseiről Párisban, Mulatóház a bécsi népkertben, Nehány szó a függő hidakról, Németalföldi képírók festvényei Bécsben, 1841. Scamozzi, Rivelles és Ribera jelenkori spanyol képírók, Ivara és Vanvitelli, Salamon híres temploma Jeruzsálemben, Remek olajfestvények a bécsi cs. kir. képtárban, Pálinkaégetés és serfőzés, Ismeretes képírók műdolgozatai Bécsben, Festvények a bécsi Belvederben, Athene, Persepolis és Róma. Mercier; Mansart; Antoine); az Ismertető vagy összművészet vagy magasb művészetek Tárában (1837-38. Budapest közt a Duna medre, rajzzal, Locomotivitás, Magyarországban és a hozzákapcsolt tartományokban az építkezést tárgyazó legfensőbb helyről eredt rendszabások, Lánczhidak, rajzzal, Gőzmozdonyok használása, Nehány szó a zsilipek elrendezéséről, Gőzerőművek használása, 1839. Gőzhajók és gőz-kocsik, Szállítóhajók és szekerek, Góth építészet, Csődités); az Ismertető a Gazdaság és Kereskedésben (1837. Felásás hasznossága őszszel, 1840. Előgondoskodások vasutak elrendezésénél, Kerékcsapás vasutaknál, Utazási vázlat népismertetési, földmívelési s technikai tekintetben, Tekintet az ó-budai kis szigetre, Összművészeti tárgyak országos szaporítása, 1841. Tájak és rétek megáztatása Lombardiában és Angliában, Gazdasági és technikai vizsgálatok kirándulás közben); a Hirnökben (1838. 24-29. sz. Pesti árvíz).
Munkája: Hajdan-, Közép- és ujabbkori híresb képírók, szobrászok s rézmetszők életrajza. Művészek, technikusok és dilettánsok számára, s az ízlés terjesztésére. Buda, 1835. (Ism. Honművész 41. sz.).
Petrik Bibliogr.