nagyprépost, apátkanonok, N. Antal és Berczik Éva köznemes földbirtokos szülők fia, szül. 1824. máj. 20. Sztropkón (Zemplénm.); a gymnasiumot Szatmárt végezte, hol 1841-ben növendékpapnak vették fel és Hám János püspök Bécsbe küldte theologiai tanulmányokra; itt hallgatta a magyar magán- és közjogot, nemkülönben a neveléstant. Hazaérkezve, püspöke udvarába vette fel szertartónak és az ő kiséretében volt az 1847. pozsonyi országgyűlésen is. Azon év decz. 21. misés pappá szenteltetett fel. A pozsonyi országgyűlés után káplánnak ment Erdődre, 1848. okt. 15. pedig Munkácsra helyezték át, hol erős magyar érzelmeiért majdnem életét vesztette. 1860. decz. 10-ig Tisza-Ujlakon volt administrátor; decz. 10. az ujonnan szervezett szatmári gymnasiumban a görög nyelv és számtan tanára lett, majd 1857-től 1863-ig a szatmári kir. kath. tanítóképzőnél működött. 1863-ban a főgymnasium igazgatójának neveztetett ki, végül 1874-ben rövid ideig mint a dogmatika professora a papnevelőben tanított. 1859-ben a szentszéki házassági törvényszéknél tanácsossá és ülnökké, 1861. júl. 3. házassági védővé, 1869. decz. 3. tiszteletbeli, 1874. jan. 8. valóságos kanonokká, papnevelői rectorrá és tanárrá, 1876. egyházmegyei főtanfelügyelővé, 1876. a sz. György vértanuról nevezett csanádi cz. apáttá, 1887. káptalani nagypréposttá, 1888. püspöki helyettessé és általános ügyhallgatóvá neveztetett ki. A papnevelői rectorságot 1885-ig viselte. Meghalt 1900. január 7. Szatmárt.
Czikkei a szatmári gymnasium Értesítőjében (1852. Az élet számára való nevelés alapvonalai, 1866. Adatok a szatmári gymnasium történetéhez, 1868. A klassikai iskola jellemzése, főtényezőinek széptani méltatása).
Munkája: Egyházi beszéd, melyet szent István Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a nt. kapuczinus atyák templomában 1871. Kisasszony hava 20. mondott. Bécs. 1871.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 24. l.
M. Sion 1893. 435. l.
Heti Szemle. Szatmár. 1897. 51. szám.
Egyetértés 1900. 7. szám.
Szamos 1900. 3. sz.