bölcseleti és theologiai doktor, nagyprépost, fölszentelt püspök, szül. 1820. jún. 24. Győrött; középiskoláit is itt járta és állandóan első volt társai közt; írói képességének pedig már akkor oly jelét adta, hogy az ő dolgozatait nyilvános ünnepélyeken szavalták. Az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé fölvétetvén, a bölcseleti tudományokat Nagyszombatban, a hittaniakat Pesten a központi papnevelőben végezte, mely időközben a hazai s külföldi irodalmat is tanulmányozta és a pesti növendék-papság magyar iskolájának tagja, utolsó évben elnöke volt. 1843. júl. 15. áldozópappá szenteltetett és azonnal a Religió és Nevelés szerkesztőségének tagja lett. 1845-ben a pesti papnevelő lelki igazgatójává neveztetett ki. 1849-52-ig a pesti egyetem mellett egyházi hitszónok és bölcseletkari hittanár volt; e mellett a szent István-társulat kezdeményes működésében is buzgó részt vett. Munkásságának főrészét teszi azon buzgósága, melylyel a központi papnevelőben a hazai fiatal papság szellemi s egyházi életének regeneratiójára, úgyszintén a fővárosi vallási élet élesztésére közremunkált. 1853-ban a bécsi Augustineum lelki igazgatója s a kir. felség udvari káplánja lett. 1857-ben nagyváradi kanonok és ugyanott a papnevelő rektora, 1858. egyházmegyei tanfelügyelő, 1863. czímzetes apát, 1873. főesperes és a Lipót-rend lovagja, 1878. pápai praelatus lett és 1880. püspökké szenteltetett. Több ízben káptalani helynök, 1884. a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság és 1888. a helyi zsinati vizsgáló bizottság elnöke, 1892. váradi nagyprépost. Ezen évben ünnepelték 50 éves írói jubileumát. Aranymiséjét 1893-ban mondotta. Igazi aszkéta életet élt, dús jövedelmeit szétosztotta, sok szegényt segélyezett, sőt sürgős esetekben maga vitte el a segélyt; ezért nagy népszerűsége volt. Ő alapította a szent Vincze-intézetet, melyben százon felül nyer legtöbbnyire szegény árva leány és kisebb fiú-gyermek ellátást. A Budapesti Philologiai és a Szigligeti-társaságnak dísztagja és Nagyvárad díszpolgára volt. Meghalt 1899. júl. 19. Nagyváradon.
Czikkei a Religio és Nevelésben (1844. Szózat a franczia irodalomból a kereszténység és polgárosodás iránt, 1845. Bellarmin és Möhler); a Literaturai Lapokban (könyvismertetések); a Családi Lapokban (1858. A keresztény hitélet mivolta, 1859. Gondolatok az imádságról, Isten országa); az Irodalmi Értesítőben (1875. Káté-ügy); a Religióban (1876. Egyik legújabb pályamunkánk, Kateketikai különlegességek).
Munkái:
1. Die Mutter der Barmherzigkeit zu Rimini. Nach authentischen Quellen erörtert und herausgegeben von einem kath. Priester. Pest, 1850. (2. kiadás).
2. Jézus az én üdvösségem az Oltári-Szentségben. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. Pest, 1850.
3. Szent-kilenczed a bold. Szűz szeplőtelen szivéről. Pest, év n. (2. kiadás. Pest, 1851.).
4. Szentek tudománya. Kalauzul az egyházi rend növendékeinek és paptársainak emlényül… Pest, 1851. Három kötet.
5. Einige Gebete an die göttliche Fürsehung für andächtige Christen. Pest, 1851.
6. Lelkiismeret tüköre, az Isten és anyaszentegyháza parancsolatainak világánál. Pest, 1850. A szent gyónás felőli tanulságokkal bőv. 2. kiadás. Pest, 1851. és Nagyvárad, 1862. (Németül. Pest, 1851.).
7. Kalauz a keresztény hitélet és istenességre. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. 16 képpel. 1851. (Jó és olcsó könyvkiadó társulat). Pest.
8. Sacerdotis secundum Cor Jesu Meditationes per cyclum unius mensis dispositae. Cum selectis ad St. Altaris Sacramentum orationibus. Pest, 1851.
9. A keresztény vitézek paizsa. Tábori imádságoskönyv magyar hadi vitézek számára. Ujból átdolgozott és bőv. 2. kiad. Pest, 1852. (3. k. Pest, 1856.).
10. Tavaszirány. Imádságos-könyv a ker. ifjúság számára, különös tekintettel sz. Alajos tiszteletére. Buda, 1852.
11. Pilgerreise nach Heilsburg. Reisebilder aus dem Gebiete des inneren Lebens, nach einer spanischen Urkunde in neuer Form ausgearbeitet von Jakob Koller. Pest, 1852.
12. Kirchliche Glaubensleuchte. Beleuchtung der gottesdienstlichen Gebräuche und Feste der kath. Kirche… von Josef Messner Volkslehrer. Pest, 1852.
13. Észrevételek a lelkipásztorságról, jelesül a falusi népet tekintőleg. Buda, 1852. (Jaisz Egyed után szabad átdolgozással).
14. Magyar nagy Officium, avagy Isten imádására, Nagyasszonyunk és minden szentek tiszteletére szánt különféle ájtatosságok gyakorlatai. Újólag átnézett és megbővített kiadás. Buda, 1853.
15. Vademecum sacerdotale. Meditationes ante et post sacrum Missae sacrificium per cyclum unius mensis. Viennae, 1854. (2. kiadás. Nagyvárad, 1862. Ujabb kiadása. Nagyvárad, 1893. Ism. M. Állam 252. sz.).
16. Magyar nyelvtan három tanfolyamban, született magyarok számára. Vezérül tanodai használatra. Nagyvárad, 1861. (3. újra átdolg. kiadás. Nagyvárad, 1862.).
17. Az egyház történelme dióhéjban (Kéziratul 3. átdolg. k. Gyula, 1871. Nagyvárad, 1861).
18. Egyházi szertartások magyarázatja. Nagyvárad, 1861. (2. k. Nagyvárad, év n. 3. k. Pest, 4. k. Pest, 1863. 5. k. Eger, 1864.).
19. Magyar nyelvtan dióhéjban született magyarok számára. Nagy-Várad, 1861. (4. kiadás. Nagy-Várad, 1862.)
20. Pócsi Nefelejts. Nagy-Várad, 1862.
21. Boldogasszony gyöngykoszorúja. Nagy-Várad, 1862. (2. kiadás.).
22. Keresztény hitélet csarnoka. Nagy-Várad, 1862.
23. Magyarország történelme dióhéjban. Nagyvárad, 1862. (7. k. Eger, 1868.).
24. Hitszózatok. Az Úr igéi a pap szivéhez. Olaszból. Pest, 1863.
25. Keresztény vezérczikkek. Pest, 1863. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1892. Lelki-élet Könyvtára 1.).
26. Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről. Magyarrá tette. Pest, 1864. (2. k. Eger, 1881., 3. k. Bécs, 1884. Ism. Kath. Szemle 1892., M. Nyelvőr 1892.).
27. Szent ereklyéink. (A magyar nemzet missiója). Egyházi beszéd szent István ünnepén. Buda, 1864.
28. Adalékok a Közép-katekizmushoz. (Kéziratúl). Eger, 1865. Két füzet.
29. Kegyelet kötelékei. Egyházi elmélkedés Nagy-Boldogasszony ünnepére az esztergomi székesegyházban 1865-ben. Pest, 1865.
30. Szent halmok. Elmélkedések az Olajfák hegyén, Táborhegyen és Golgothán. Pest, 1865.
31. Magyar nyelvtan szemléltetőleg. Pest, 1865.
32. Liguari sz. Alfonz három könyve az Oltári szentségről. Pest, 1866. (Több kiadást ért).
33. Boldogasszony követéséről. Négy könyv. Pest, 1867.
34. Szent kilenczed szent Terézia tiszteletére. Eger, 1869.
35. Liliomszálak a b. Szűz tiszteletére. Eger, 1871.
36. Az életkérdés. Elmélkedés 1872. Szilveszter estéjén. Eger, 1873.
37. Katechetikai különlegességek és Járulékok a «Katechetikai különlegességek»-hez, melyek a Religio 1873. évf. megjelentek. Bpest, 1874. (Különnyomat).
38. Elemi-, kis, közép és nagy káték. I-VI. tanfolyam. Nagyvárad, 1875. (Sok kiadást ért).
39. Egyházi szertartások magyarázata. Nagyvárad, 1875. (Különnyomat a közép Kátéból).
40. Egyházi történelem rövid foglalatja. Nagyvárad, 1875. (Különnyomat a nagy Kátéból).
41. A keresztény hitrendszer. Tankönyvül gymnasiumok és reáltanodák négy alsó osztályára. Nagyvárad, 1875-76. Négy rész. (I. A keresztény hitről viszonyban az emberiség Megváltójának tanítói-hivatalával az ő egyházában. II. A keresztény reményről… III. A keresztény szeretetről, 1875. IV. A keresztény hitrendszer az egyház történelmében 1876.)
42. Emlények a magyar nyelvtanból. Született magyarok számára. Négy tanfolyamban. Nagyvárad, 1876. (7. kiadás, 8. k. Nagyvárad, 1878).
43. Emlények a földrajzból. Kétféle tanfolyamban. B.-Gyula, 1876. (4. kiadás).
44. Az áldozás áldozatja. Ifjabb gróf Zichy Ferencz első szent miséje alkalmából, Boldogasszony szent olvasója napján. Nagyvárad, 1876.
45. Beati Petri Canisii «Summa Doctrinae Christinaea» consona cum Cathechismo Romano redactione usibus scholaribus et praesentis aevi indigentiis accomodata. 1876. (Előszava közölve Religio 1876. II. 32. sz.).
46. Káté az egyházi-történelem rövid foglalatjával. Katholikus népiskolák számára. Nagyvárad, 1876. Hat tanfolyam. (I. II. Képes-Káté, III. IV. Közép-Káté, V. VI. Nagy-Káté. Ugyanez. B.-Gyula, 1877., 2. kiadás. Nagyvárad, 1885.).
47. Tükördarabok Nogall Kátéjából szemben Deharbe «magyar kátéjával». Riesz Gáspártól. Bpest, 1876.
48. Napraforgók. Elmélkedések a szeplőtelen szent Szűz és Jézus szentséges szivérül… (Kéziratúl).
49. Boldogasszony követése. Pest, 1865. (2. kiadás. Esztergom, 1881., 3. k. Bécs, 1884.).
50. Tiszt. Skupuli Lőrincz Lelki harcza. Eger, 1880.
51. Az Úr angyala. Nagyvárad, 1882. (31 elmélkedés B. Sz. Máriáról. 2. kiadás. Nagyvárad, 1892. Lelki-élet Könyvtára II.).
52. Liliomszálak. «In laudem gloriae gratiae Dei». Békés-Gyula 1882.
53. Szerafhangok szent Teréziától, Budapest, 1882. (Pazarúl kiállítva szent Teréz háromszázados jubileumára készült és az 1882. spanyolországi nemzetközi versenyen a második díjat nyerte, a Lelki Kincstár V. kötetében is megjelent. Nagy-Várad, 1882.).
54. A keresztény vallás tankönyve. Felső osztályok számára. Békés-Gyula, 1885. (2-ik kiadás).
55. Boldogasszony követése. Békés-Gyula, 1893. (Ism. M. Állam 1894. 9. sz.).
Szerkesztette Der katholische Christ cz. lapot 1851. jan. 1-től 1852. márcz. 4-ig (Kiadta Krotky József budavári káplánnal együtt).
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Barabás 1854. nyomt. Rauch J. Bécsben.
Danielik, Magyar Irók II. 228. l.
Iskolai Kistükör 1867. 89. l. arczk.
Ellenőr 1880. 127. sz.
Kiss Áron, M. Népiskolai Tanitás Története. Bpest, 1881. 314., 376. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Uj M. Sion 1886. 834. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1891. 321., 1893. 193. sz., 1899. 199. sz.
M. Állam 1891. 268., 1892. 66., 233., 1893. 161., 1896. 152. szám.
M. Könyvészet 1891.
M. Sion 1892. 143. l.
Közvélemény 1893. 28. sz.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 360. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 199. l.
Vasárnapi Ujság 1899. 30. sz. (Nekr.).