zeneművész, szül. 1834. márcz. 16. Aradon, hol atyja ügyvéd volt. 1848-ban elvégezte a gymnasium VI. osztályát szülővárosában, mire gyógyszerésznek készült és Pestre ment; itt nemzetőrnek állott be és Schwechat felé ment, Pozsonyban azonban megbetegedett és visszatért Pestre, hol sógoránál Sztupa György gyógyszerésznél segédkezett. Kedvelte a zenét, különösén a fuvolát, ebben művelte magát a szabadságharcz alatt is, miután már 1845-ben gyakorolta magát ezen hangszeren. 1850-ben a nemzeti szinház zenekarához szerződtették. 1854-ben Bécsbe kapott meghívást, mint első fuvolás, egyik külvárosi szinházhoz; itt alkalma nyílt magát a zenetudományban is alaposan kiművelni. Négy évi távollét után 1858-ban visszatért hazájába és Szabó József vidéki magyar operatársulatához szerződött mint karmester és mint ilyen Aradon, Temesvárt, Szegeden, Szabadkán s más nagyobb városokban sikerrel működött és lényegesen hozzájárult a vidéki zeneélet kifejlesztéséhez. 1865-ben ismét Budapestre tért vissza, hol a nemzeti szinház zenekarában az első fuvolaművészi állásra szerződtették és a nemzeti zenede szintén kinevezte e tanszék tanárává: Ez időszakban számos népszinműhez írt részint eredeti zenét, részint pedig szerkesztett. 1870-ben a szinészeti iskolához a zeneelmélet és zenetörténet tanárául nevezték ki. 1875-ben életbe lépvén az országos m. kir. zeneakadémia, oda a harmonia, ellenpont s a magasabb zeneszerzési tanszakhoz tanárrá nevezték ki. A m. kir. operaház 1884-ben megnyilván, ott is az első fuvola-művészi állást foglalta el. 1888-ban nyugdíjaztatott. 1889-ben Káldy Gyulával megalapította a magyar zeneiskolát. Meghalt 1895. máj. 27. Bpesten.
Mint zeneíró és szakbiráló tevékeny részt vett a napisajtó s irodalom működésében.
Munkája: Elemi zene-elmélet kérdésekben és feleletekben, rövid idegen műszótárral. Pest, 1873. (2. kiadás. Pest, 1892.).
Kéziratban fordított szinművei: Gyilkosság, vígj. egy felv. (Előadták Kassán 1862. nov. 17.); Orpheus az alvilágban, operette 4 szak., szövege Cremieux Hektortól, zenéje Offenbachtól (Kassán 1863. júl. 12.); Ha te úgy, én is úgy, vígj. egy felv. (Kassán 1864. jan. 7.); A fogadósné, jellemrajz dalokkal 3 felv., írta Kaiser Frigyes (először Kassán 1864. jan. 31.).
Budapesti Közlöny 1869. 58. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1892.
Vasárnapi Ujság 1895. 22. sz. arczk.
A zeneiskola Értesítője 1895. arczk.
Fővárosi Lapok 1895. 146. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 179. l. (Id. Ábrányi Kornél).
Magyar Zeneiskola Értesitője. Budapest, 1895. arczk. (Weszely Ödön).
Budapesti Hirlap 1895. 145. sz. (Rákosi Jenő és Weszely Ödön).