bányatanácsos és bányagondnok, szül. 1807. okt. 9. Salfeldenben (Salzburg); 1830. jan. 1. kezdte meg hivatalos pályáját mint napidíjas a mühlbachi cs. kir. bánya- és kohó-hivatalnál Prinzgauban; bányász-akadémiai ösztöndíjat nyervén 1832. nov. 28. a selmeczi bányász-akadémiába lépett, melynek 1836. nov. 25-ig volt hallgatója; ekkor Mohs Frigyes bányatanácsos mellé lett beosztva; ki Tirolt, Velenczét, Karinthiát és Stiriát volt beutazandó; azután a böksteini és raurisi bányahivatalnál szolgált és 1839-ben a groszarli kutatáshoz küldetett ki a bányászati kutatások megvizsgálására. Szolgálatai jutalmául 1840. máj. 16. ideiglenesen bányatisztnek neveztetett ki. 1842. febr. 4. az ásványtan és földtan helyettes tanárának hivatott meg a selmeczi bányász-akadémiára. Azonban nem soká maradt ezen hajlamainak meg nem felelő állomáson. 1843. nov. elfogadta a csekélyebb fizetésű raibli bányagondnoki és pénztárnoki hivatalt Karinthiában. 1858. április 15. bányanagynak neveztetett ki Bleibergre. 1862. márcz. 23. bányatanácsosi czímet nyert. Meghalt 1865. decz.
Munkái:
1. Anleitung zur Markscheidekunst für Anfänger im Bergwesen. Brünn, 1858.
2. Grundzüge der Bergbaukunde. Prag, 1863.
A selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 46., 149., 279. l.