főreáliskolai igazgató, a m. tudom. akadémia levelező tagja, Ney Ferencz soproni, majd szombathelyi kereskedő fia, szül. 1814. máj. 26. Pesten és Budán keresztelték; a hat gymnasiumi osztályt és a kétévi lyceumi tanulmányt Szombathelyen végezte; majd orvosnövendék lett Pesten és Bécsben; ezen pályához azonban kedve nem lévén, Pozsonyba ment jogot tanulni, később a pesti egyetemen a felsőbb neveléstanból tett vizsgát. De még ezt megelőzőleg 1833. jún. 4-től előkelő családoknál nevelősködött 1841. aug. 26-ig (Kis-Szántón Lányi István főispán, Brunszvik Ferencz, Sztáray Albert fiai mellett); ezentúl hirlapíró és belmunkatárs 1844. aug. 19-ig, mely napon őt mint a kisdedóvó-képzőnek pályázat útján megválasztott igazgatóját, hivatalába az egyesületi elnök Festetics Leó gróf beiktatta. 1857. jan. 1-től a pesti községi, akkor német tannyelvű, főreáliskolán mint a magyar nyelv tanítója működött. 1860. okt elején a részben magyarrá alakított főreáliskola ideiglenes igazgatójává nevezte ki a városi hatóság, 1861. aug. 3. pedig a teljesen magyarrá lett főreáliskola rendes igazgatója lett. S noha már 1861. okt. 15. beköltözött a főreáliskolai lakásba, vezette még a kisdedóvó-képzőt is 1862. jan. 13-ig. Még bölcselet-tanuló korában Szombathelyen 39 horvátországi tanulótársának, Bittnicz Lajos tanár megbízásából, rendes előadásokat tartott a magyar nyelvből és ezen tantárgyból ő adott nekik vizsgálati érdemsorozati osztályzatot; ugyanott a magyar társaságnak jegyzője volt. 1846-48-ban a Döbrentei Gábor-féle szobormű-egyletnek, 1847-54-ben az Ürményi Ferencz elnöklete alatt álló magyar (Marastoni Jakab-féle) festészeti akadémiát gyámolító egyesületnek titkára; 1850-61. végéig a képző-igazgatóság mellett a kisdedóvó-intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület pénztárnoka, e mellett többször az egyesület helyettes titkára is; 1848-ban a magyar nevelési társaságnak és az első egyetemes tanári gyűlésnek (257 egyetemi, gymnasiumi tanár és tanító) megválasztott elnöke, a báró Eötvös József-féle könyvkiadó-egyesület, kisdedóvó-egyesületek, magyar (régibb) iparegyesület, műegylet, szent István-társulat, később még az állatkerti egyesület; népoktatási kör sat. választmányi és bizottmányi tagja volt. 1848-ban az iparegyesület által szervezett népszerű előadásoknál a magyar történelmet adta elő. Ugyanekkor nemzetőri főhadnagy a Radikálkör legiójában, majd a terézvárosi zászlóaljban hadnagy volt. Az 1848., 1861. és 1867. időszakban pestvárosi hatósági képviselő s Buda-Pest egyesülése után is szakadatlanul fővárosi bizottsági tag. 1848. decz. terézvárosi képviselőjelölt volt Trefort visszalépésekor; e miatt 1849. szept. 5-től nov. 1-ig az Ujépületben fogoly volt. 1858 decz. 15. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta s 1867. márcz.-tól 1869. ápr.-ig a bölcseleti osztálynak jegyzője volt. 1863-76-ig a reáltanárokat vizsgáló bizottság, 1868-72-ig a budapesti iskolatanács tagja. 1866-tól a budapesti, majd az országos tanáregylet elnöke volt. 1846-ban Máramaros, 1847-ben Zemplén vármegye táblabirájává neveztetett ki. (Itt Petőfi Sándorral esküdött fel). 1874-ben kapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét; 1887. jún. 13. ő felsége a magyar nemességre emelte pilisi előnévvel. Meghalt 1889. szept. 11-én Budapesten.
Költeményeket, elbeszéléseket (eredetiek, német- és francziából ford.), politikai, társadalmi s közművelődési czikkeket, rajzokat, birálatokat a szépműtan, nyelvtan, bölcselet, erkölcs- és neveléstan köréből, életrajzokat, nekrologokat, tanügyi s emlékbeszédeket írt a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Rajzolatok (1836-38.), Közlemények, Literaturai Csarnok, Életképek, Honderű, Pesti Divatlap, Századunk, Világ, Pesti Hirlap, Családi Lapok, Családi Kör, Hölgyfutár, Divatcsarnok, Literaturai Lapok, Irodalmi Őr, Sürgöny, Budap. Hiradó, Jelenkor, Társalkodó, Hetilap, M. Sajtó, Pesti Hirnök, Vasárnapi Ujság (1856-58), Napkelet, Tanodai Lapok, Idők Tanuja, Kalauz, Emlény, Ajándok, Őrangyal, Országgyűlési Lant, István bácsi Naptára, Kliegl Könyv, Testvéri Szózat, Magyarország Képekben, Aradi Vészlapok, Pécsi Auróra, Losonczi Phönix, Nevelési Emléklapok, Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Országos Tanáregylet Közl., Főreáliskolai Tudósítványok, Közoktatás, Ellenőr, P. Napló, Hon, Budapesti Hirlap, Szeged Hálája, Szegedi Napló, Hasznos Mulattató, Szegszárd, Fővárosi Lapok,. Tátra Vidék, Kárpátegyesületi Évkönyv, Kisdednevelés, Zemplén, Eger sat. Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Ney Ferencz színművei. Első kötet. Frankhon alapítói. Szini költemény két részben, Pozsony, 1840. (I. Hilderik. Dráma öt szakaszban. II. Klodvig. Tragoedia öt szakaszban).
2. Ibolyák. Beszélyfüzér 8-12 éves gyermekek számára, magyar és német nyelven, 8 színes képpel. Pest, 1843. (Német czímmel is).
3. Ueber Croatien von Stephan Horvát, übersetzt. Leipzig, 1843.
4. Kisdednevelési nefelejts. «Vergissmeinnicht» der Bewahranstalt. Pest, 1845. (Magyar és német szöveggel. Csak magyarul 2. bőv. kiadás. Pest, 1846.).
5. Emlékvonások Magyarország nádorispánjainak életéből. Pest, 1846. (Nemzeti Örömemlék főherczeg nádorispán ő fensége félszázados nádorsága ünnepének dicsőítésére. Garay János Kar-énekével.).
6. Gyermekek könyve. Pest, 1846. (2. bőv. kiadás 42 színes képpel. Pest, 1851.).
7. A népnevelés hatása Magyarhon népeinek erkölcsiségére. A m. tudós-társaság által 1847. koszorúzott pályamű. Pest, 1848.
8. A gyermeki kegyelet tolmácsa. Alkalmi üdvözletek, köszöntések, párbeszédek és jelenetek mindenféle családi ünnepélyekre. Pest, 1851.
9. Bucsúszózat Garay János hamvaihoz. Pest, 1853. (Költ.).
10. Galyfüzér a nevelés virányligetéből. Elvek, eszmék, irányzatok, nézetek és adatok a kisdedvilág, zsengekori nevelés és ovodák érdekében. «Szirmok» czímű adalékkal, gyermekek számára. Pest, 1855-56. Két füzet.
11. Matild és Olga. Regény. Pest, 1855. Három kötet.
12. Családképek. Költeményfüzér. Pest, 1856.
13. Ueber Liszt's Messe. Bei Gelegenheit der Generalprobe im National-Museum in Pest, am 26. August 1856. Aus dem Ungarischen… übersetzt und herausgegeben von M. Engesser. Pest, 1856.
14. Kisdedóvási nefelejts. A marosvásárhelyi kisdedóvoda megnyitása emlékére közzéteszi a bizottmányi igazgatóság. Máj. 1. 1856. Marosvásárhely, 1856.
15. H. G. Ollendorff's neue Methode in sechs Monaten eine Sprache lesen, schreiben und sprechen zu lernen. Anleitung zur Erlernung der ungarischen Sprache für den Schul- und Privatunterricht. Pest, 1857. (2. kiadás 1859., 3. átnézett k. 1860., 5. k. 1861,. 6. k. 1863., 10. k. 1868.)
16. Schlüssel zu der nach Ollendorff's neuer Methode bearbeiteten ungarischen Sprachlehre. Die Uebersetzung der in der Sprachlehre vorkommenden Aufgaben enthaltend und für Lehrer, besonders aber zum Selbstunterricht eingerichtet. Pest, 1857. (2. kiadás 1859., 3. k. 1860. 1861. és 1876. Pest).
17. A kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület évkönyve 1858-ról. Pest, 1859.
18. Három török, vagy: minden álarczban. Víg daljáték 3 felv., írta Marcello M., ford. Pest, 1859.
19. Szívhangok. Alkalmi beszéd, melyet a székesfehérvári első kisdedóvó-intézetnek 1860. jún. 3. történt ünnepélyes felavatásakor mondott és Székesfehérvár közönségének ajánl. Pest, 1860.
20. Udvard szent ünnepélye szept. 16. 1860. Pest, 1860. (Költ.).
21. Vezérfonal a német nyelv megtanulására. Ollendorff H. G. tanmódszere alapján. Bpest. Két rész. (I. 1863, 3. k. 1866, 12. k. 1875., 13. k. 1876., 14. k. 1877. Gyakorlati német nyelvtan… cz., 15. k. 1879., 16. k. 1880., 17. telj. átdolg. k. 1899. II. rész 1875. 2. k. 1876., 3. kiad. 1880. Bpest).
22. Emlékirat a pestvárosi főreáltanoda zászlójának szentelési ünnepélyéről 1864. jún. 12. Pest, 1864.
23. Hódolati költemény az ismét föléledt magyar alkotmányosságra. Pest, 1865. (és 1867.) Pest.
24. Más kárán tanul az okos. Képes példakönyv kisebb gyermekek számára. 22 képpel Szemlér Mihálytól. Pest, 1868.
25. Három kis mese intésül kisebb gyermekek számára. 11 képpel Szemlér Mihálytól. Pest, 1868.
26. Intő példák képekben az ifjúság számára, 11 képpel Szemlér Mihálytól. Pest, 1868.
27. Szellemi csaták. Esztergom, 1868. (Korkérdések I.).
28. Emlékbeszéd ns. Szilágyi István fölött. Pest, 1870.
29. Emlékbeszéd Simon Florent fölött. Pest, …
30. Emlékirat az átalakítandó reáltanoda ügyében. Bpest, 1873.
31. Beszéd I. Ferencz József Ő Felsége trónraléptének 25. évfordulóján. Bpest, 1873.
32. Nemes Szilágyi István tanodai nagy alapítványa. Bpest, 1873.
33. A pesti városi főreáltanoda bajai és reményei. Kérelmi szózat. Bpest, 1873.
34. Az önképző-körökről. Bpest, 1873.
35. Egy pillantás a jövőbe a reáltanodák érdekében. Bpest, 1875.
36. Honfiúi kegyelet repkénye. Dicső emlékű József főhg. Magyarhon nagy nádorispánja születésének százados évfordulóján 1876. szept. 3. Bpest, 1876.
37. Deák Ferencz emlékünnepélye a budapesti IV. kerületi községi nyilvános főreáltanodában 1876. márcz. 25. Bpest, 1876.
38. Beszéd, melyet a budapesti IV. kerületi (belvárosi) községi nyilvános főreáltanodában 1877. június 8. rendezett koronázási emlékünnepély alkalmával mondott. Bpest, 1877.
39. Ünnepi ének a fölséges császári és királyi pár első Ferencz József és Erzsébet 1854. Szent György hava 24. történt legmagasabb egybekelésének huszonötödik évfordulóján. Bpest, 1879.
40. A budapesti fővárosi IV. kerület (belvárosi) községi nyilvános főreáltanoda huszonhatodik Tudósítványa az 1879-80. tanév végén és Emlékkönyv az intézet negyedszázados fennállása alkalmából. Bpest, 1880. (Az intézet története).
41. Emlékbeszéd az országos kisdedóvó egyesület képző-intézeti háza záróköve letételének alkalmára. Bpest, 1882.
42. Négy ifjúsági színmű versekben. Bpest, 1884.
43. Egy nevelő-intézet. Ifjúsági dráma 3 szakaszban. Bpest, 1884.
44. Széchenyi István szobra előtt. Bpest, 1884.
45. Magyarhon ezredéve. Költemény. Bpest, 1885.
46. Két iskola-ünnepi beszéd, 1886. okt. 4. és 1887. Bpest.
Kéziratban: A divat erkölcsi súlya, akadémiai székfoglaló 1859-ben. (Ism. Budapesti Szemle VI. 229. l., elveszett); színművei: Silvio, dráma 5 felv. (előadták a pesti nemzeti színházban 1843. júl. 15.), Kalandor, népszínmű 3 felv. (Először a pesti nemzeti színházban, 1844. febr. 24., 25. és 28., hol 50 arany pályadíjat nyert), A templarius, nagy opera 3 felv., írta Marini G. M., ford…. zenéje Donizettitől (először 1842. jún. 30.); több nevelési és bölcseleti értekezés, Emlékiratok életéből, Margitszigeti emlékek (költeményfüzet), színművek és monologok.
Szerkesztette a szent István-társulat által kiadott Családi Lapokat 1854. és 1855-ben; a Jahrbuch des Vereins zur Unterstützung der ersten ungarischen Malerakademiet 1852-ben; Az első magyar festészeti akadémiát gyámolító társulat Évkönyvét; A kisdedóvóintézeteket Magyarországban terjesztő egyesület Évlapjait 1852 és 1853-ról Pesten.
Álnevei és jegyei: Lengey, Várfoki Zoltán, x + y., y-z., N. F. sat.
Arczképei: Kőnyomat Barabás Miklós rajza, kiadták nevelőtársai 1849-ben Pesten; Grimm rajza után 1861-ben főreáliskolai növendékei; ugyanazok 1883-ban.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 507. lap.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 340., II. 412. l.
Akadémiai Almanach 1861., 1863-67., 1870., 1873-1874. (Munkálatai).
István bácsi Naptára 1862. arczk., 1890. arczk.
Ungarns Männer der Zeit, Prag, 1862. 194. l.
Toldy Ferencz, Magyar Nemzeti Irodalom Története.
Családi Kör 1874. 27. sz. arczk.
Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye 1873-74. 409. l.
Szinnyei Repertoriuma I., II.
Figyelő I. 1876. 249. l.
Kiss Áron, A nevelés és oktatás kézikönyve. Bpest, 1880. 251. lap és A m. népiskolai tanítás története. Bpest, 1884. 172., 207. lap.
M. Paedagogiai Szemle 1882. 1. l. fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886., 1891-92.
1889: Ország-Világ 39. sz. arczkép, Vasárnapi Ujság 38. sz. arczkép, Egyetértés 251. sz., Fővárosi Lapok 250. sz., P. Napló 250. sz. esti k.
Budapesti IV. kerületi főreáliskola Értesitője 1890. (Gellért Jenő).
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Almanach 1890. 374. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 157. l.
Bayer József, A m. drámairodalom története. Bpest, 1897. I., II.
Irodalomtörténeti Közlemények 1902. 49. l.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.