kereskedelmi akadémiai igazgató, szül. 1841. jan. 27. Közép-Iszkázon (Veszprémm.), hol atyja Neff József tanító és községi jegyző volt. Szülei 1846-ban költöztek át Kis-Kovácsiba, Pápa mellé, itt nevelkedett. Tanulmányait Pápán, Veszprémben, Győrött, Pannonhalmán (mint 15 éves korától benczés-növendék) és 1860. Csornán végezte. (Neff családi nevét ez időben változtatta Névyre). 1861-ben (mint premontrei áldozópap) a szombathelyi főgymnasiumban a magyar irodalom és történelem tanára lett és e minőségben tíz évig működött; 1869. okt. a magyar nyelvből és irodalomból és a classika-philologiából a budapesti egyetemen megszerezte a tanári oklevelet. 1871-ben kilépett a rendből és a budapesti ev. ref. gymnasiumnak, 1882-ben a kereskedelmi akadémiának lett tanára, hol a magyar irodalmat és több évig a kereskedelmi levelezést tanította. 1885-ben a vezérlő bizottság rendes igazgató-helyettessé nevezte ki; ugyanezen évben választotta meg őt a pesti polgári kereskedelmi testület saját alsófokú szakiskolájának (melyet a régi vasárnapi iskolából ő alakított át) igazgatójává. A budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága 1896. máj. 9. az intézet rendes igazgatójának választotta meg. Ő egyike azon íróknak, kik 1878-ban a Petőfi-Társaságot alapították. Évekig külső biráló tagja volt az országos közoktatási tanácsnak; az Eötvös-egyletnek és az országos középiskolai tanáregyesületnek tiszteletbeli tagja; 1894-től Budapest törvényhatósági bizottságának tagja. A kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesülete alakuló gyűlésén 1894-ben őt választotta meg elnökévé; mint ilyen vezette azokat a tanácskozásokat, melyekben a választmány a közoktatásügyi miniszter megbízásából a felső kereskedelmi iskolák új szervezetére vonatkozó javaslatot tárgyalta. Újra megválasztották elnöknek 1895-ben is. Elnöke volt a szabad-lyceum egyik osztályának és egyik alelnöke az ezredéves tanügyi congressus előkészítő bizottságának. Meghalt 1902. ápr. 5. Budapesten.
Első dolgozatai 1859-ben költemények voltak, melyeket álnévvel írt a lapokba; a 60-as években számos kritikai s egyéb czikket írt Riedl Szende Kritikai Lapjaiba s a Kalauzba, utóbb Zoványi Független Lapjaiba és Hatala Szabad Egyházába (ebben különösen Eckardt theistikus aesthetikájáról közlött egy terjedelmesb tanulmányt); 1871-ben feltünést keltett a Kisfaludy-Társaság dramaturgiai pályázatán: A tragédia elmélete cz. jutalmazott pályaművével (Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VI.); szintén ott jelent meg: A komédia elmélete (1872. VII.) ez is 50 arany pályadíjat nyert); A drámai középfajok elmélete (VIII. 1873.) szintén 50 aranynyal jutalmazott pályamű; továbbá (IX. 1875.) A modern mesék cz. alatt 10 mesével vett részt a Kisfaludy-társaság pályázatán, A kecske tragédiájával jutalmat nyert, a kilenczet pedig megdicsérték. 1871-ben Pestre költözése alkalmával belső munkatársa lett Szana Tamás Figyelőjének, melybe számos aesthetikai és biráló czikket írt; írt még a M. Tanügybe (1872) és a Magyar Nyelvőrbe. 1872-ben az országos középiskolai Tanáregyesület megválasztotta Közlönye szerkesztőjének, mely tisztében mindig egyhangú megválasztás alapján, tíz évig működött; e lapba tanügypolitikai, didaktikai, metodikai czikkek és egyéb közleményei vannak a Budap. Szemlében (1873. A tragédia és komédia között); a Figyelőben (1874. Tompa symbolismusa); az Otthonban (1874. Élvezzünk, «A szépért» czímű tragédiájából, 1875. Bolyay Farkas); a Petőfi-Társaság Lapjában (1877. Petőfi «Apostola», 1878, költ.); 1879-ben ő vezette az Ellenőr irodalmi rovatát, melybe birálatokat írt, de ugyan-e lapban számos tárczaczikket is közölt (1877. 494. sat. sz. Cariolan felesége, 1878. 35., 48. sz. A nő Petőfi költészetében); A Koszorúban (1879. Prózánkról. 1880. Balogh Zoltán emlékezete, Petőfi olasz tanulmánya, 1881. A viselet aesthetikai szempontból, Dédanyánk olvasmányai, 1882. Régi magyar humoristákról, 1883. Arany János emlékezete). Egyéb irodalmi dolgozatai, melyek lapokban és folyóiratokban jelentek meg: szónoklatok, felolvasások, tanulmányok, elbeszélések, költemények, útirajzok sat. Iskolai ünnepi beszédet mondott Deák Ferenczről, Széchenyi Istvánról, a koronázás jubiláris évfordulóján és Jókai Mór 50 éves írói jubileumán; emlékbeszédet mondott a Petőfi-Társaság nagygyűlésén Balogh Zoltánról és Arany Jánosról.
Munkái:
1. Üdvözlő dal mélt. és főt. lipovniki Lipovniczky István nagyváradi l. szert. püspök urnak… püspöki székének elfoglalása alkalmára ajánlva a csorna-premontrei rend részéről. Szombathely, 1869.
2. Az írásművek elmélete, vagyis az irály-, költészet- és szónoklattan kézikönyve. Pest, 1870. (2. kiadás. Pest, 1872. 3. k. 1874., 4. k. 1875., 5. átnézett 1876., 6. jav. és tetem. bőv. k. 1878., 7. k. 1882., 9. átdolg. k. 1894.).
3. Olvasmányok az írásművek elméletéhez. Pest, 1871. (2. kiadás. Pest, 1873. 4. bőv. és jav. k. Bpest, 1879., 5. k. 1884., 6. k. 1892.).
4. A tragédia elmélete. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott pályamű. Pest, 1871.
5. A komédia elmélete. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott pályamunka. Pest, 1872.
6. A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata irodalomtörténeti olvasókönyvvel. A középtanodák legfelső osztályai számára. Pest, 1872. (2. jav. és bőv. k. Pest, 1877. 4. átdolg. k. 1887. 5. k. 1891.).
7. A drámai közép-fajok elmélete. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott pályamunka. Pest, 1873.
8. Aesthetikai dolgozatok. Pest, 1873. (A Figyelőben megjelent czikkek).
9. Stilisztika. I. rész. Irálytan, prózai és költői olvasmányokkal. Bpest, 1875 (2. bőv. kiadás 1879., 3. bőv. k. 1880., 4. bőv. k. 1882., 5. k. 1883., 6. k. 1887., 8. jav. k. 1893. II. rész. Szerkezettan. Prózai olvasmányokkal. Bpest, 1876. 2. tetem. bőv. k. 1880., 3. k. 1882., 4. k. 1885., 5. k. 1891. Bpest.).
10. Gyakorlati irálytan vagyis közönséges polgári és üzleti életben előforduló irásművek szerkesztésére vonatkozó szabályok és példák. Reál-, kereskedelmi és polgári iskolák számára, valamint magánhasználatra. I. rész. Okiratok. Bpest, 1876. (2. kiadás. Névy Józseffel együtt).
11. Kereskedelmei számtan. Bpest, 1876.
12. Shakespeare W., Cariolanus. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta… Bpest, 1877. (Jeles Irók Iskolai Tára II., 2. kiadás 1880.)
13. Rhetorika. A prózai műfajok elmélete. Középiskolák és magánosok használatára. Bpest, 1878. (2. k. 1880., 4. k. 1895.).
14. Poetika. A költői műfajok elmélete. Középiskolák használatára. Bpest, 1880. (2. k. 1884. 3. k. 1887. 4. jav. k. 1892., 5. átdolg. kiad. 1898. Bpest).
15. Shakspere, Julius Caesar. Ford. Vörösmarty Mihály. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta… Bpest, 1880. (Jeles Írók Iskolai Tára 12.).
16. Olvasmányok a poetikához. Bpest, 1881. (2. kiadás 1885., 3. k. 1890. Bpest).
17. A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata. Iskolai használatra. Bpest, 1882. (2. átdolg. kiadás, egy melléklettel. 3. átdolg. k. 1882. 4. átdolg. k. 1887. 5. k. 1891., 6. k. 1897. Bpest).
18. Bajza József. Pozsony, 1883. (M. Helikon 10.).
19. Olvasmányok a rhetorikához. Budapest, 1883. (3. k. 1892.).
20. Church, Alfréd J. Elbeszélések a görög tragikus költőkből. Angolból ford. és jegyzetekkel kisérte. Bpest, 1883. (Ifjúsági iratok Tára XIII.).
21. Kereskedelmi levelező. Kereskedelmi iskolák és a kereskedő-ifjúság számára. Bpest, 1885. (2. kiadás. 1891. 3. bőv. k. 1895. 4. k. 1900. Bpest. A felső kereskedelmi iskolák számára. 3. bőv. k. 1885., 4. bőv. k. 1900. Bpest).
22. Olvasókönyv a kereskedő tanoncziskolák I. osztálya számára. Bpest, 1888. (2. k. 1897., a II. és III. osztály számára. Bpest, 1897-98. Két rész).
23. Olvasmányok a magyar irodalom történetének vázlatához. Bpest, 1888.
24. Magyar kereskedelmi levelező. Az alsófokú keresk. iskolák számára. Bpest, 1889. (2. kiadás, különös tekintettel az árú-üzletre. A beadványok, szerződések és váltó ismertetéseivel. Függelékül: Idegen szavak magyarázata. Bpest, 1900).
25. Az egyszerű és kettős könyvvitel kereskedelmi akadémiák számára. Bpest. 1890.
26. Könyvviteltan reáliskolák számára. Bpest, 1892.
27. Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Kiadta a Petőfi-Társaság. Bpest, 1894.
28. A prózai írásművek ismertetése. A szerkesztés szabályaival, vázlatokkal és olvasmányokkal. Felső kereskedelmi iskolák számára. Bpest, 1895.
29. A pesti polgári kereskedelmi testület alsófokú szakiskolájának története és jelen állapota. Bpest, 1890.
30. Észrevételek a magyar kereskedelmi nyelvről. Bpest, 1900. (Kereskedelmi Szakoktatás 6. 7. sz.).
31. Kereskedelmi nyelvünk magyartalanságai. Bpest, 1902. (M. Kereskedők Könyvtára I. 4-5.).
Szerkesztette az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyét 1872-1882-ig (és ezen folyóiratba száznál több czikket írt); a Jeles írók Iskolai Tárát és az Ifjúsági Iratok Tárát több évig.
Kéziratban: A népért cz. szomorújátéka, (mely 1874-ben az akadémia Teleki-pályadíját nyerte, de nem adták elő).
Vutkovich Sándor, Magyar írók Albuma. Pozsony, 1873. 339. lap.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 27. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-1895., 1897-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Értesitő 1890. 134. l.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk. és névaláirása.
Értesitő a szombathelyi kir. kath. főgymnasiumról 1891. 44., 60. l.
Vasárnapi Ujság 1896. 51. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 147. lap.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896. 111. lap.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 13. l. és Pótlék 4. lap.
Névy László-jubileum Emléklapjai. Bpest. 1897.
Budapesti Hirlap 1902. 94. sz.