szerkesztő Pozsonyban, szül. 1812-ben Prágában (Csehország), hol atyja Neustadtl Dávid zsidó antiquarius volt; a piaristák gymnasiumában tanult; korán megismerkedett a csehországi német írókkal, kiknek buzdítására az irodalmi térre lépett; szabadelvűsége miatt sok baja volt az akkori censurával; e miatt el is hagyta Prágát és Grimmában telepedett le álnév alatt; de az osztrák rendőrség kieszközölte, hogy Grimmából kiutasították; ekkor Lipcsébe ment és a Hartmann H. F. kiadó-czégnél keresett alkalmazást. 1837-ben Bécsbe költözött; itt Bäuerle és Saphir adtak neki foglalkozást és Kurandával együtt lakott. Későbbi életpályájára határozott befolyással volt midőn Gräffer Ferencz antiquarius üzletébe lépett és ez az Oesterr. National-Encylopädie cz. vállalatánál alkalmazta, egyszersmind a külföldi hirlapok tudosítója is volt. Sedlniczky gróf rendőrfőnök azonban ismét üldözőbe vette s midőn ellene az elfogatási parancsot kiadta, Bécsből gyalog ment át a magyar határon Pozsonyba, hol a Pannoniába írt czikkei feltünést keltettek, innét Pestre ment, hol Saphir 1839-ben a Pester Tageblatt belső munkatársául fogadta. Ekkor meghívták a Pressburger Zeitung és melléklapjának, a Pannoniának szerkesztőjévé Pozsonyba; miután magyar polgárjogot nyert és Neustadtl nevét Neustadtra változtatta, a szerkesztést el is fogadhatta. Lapját szabadelvű szellemben szerkesztette s e miatt a bécsi rendőrség több ízben lefoglalta s ki is tiltotta az osztrák tartományokból. Midőn az osztrák hatalom 1848. Pozsonyt elfoglalta, nyolcz évi működés után elhagyta a várost és Prágában folytatta hirlapírói működését. Bruck báró miniszter megbízásából 1852-ben a kereskedelmi viszonyok tanulmányozása végett több hónapig utazott keleten Kairóig és Jeruzsálemig; 1854-ben Franczia- és Angolországban tartózkodott. Visszatérve Bécsben telepedett le; itt folytatta hirlapírói tevékenységét és szerkesztette az Oesterreichische Zeitungot. Az arany érdemkereszt tulajdonosa volt, melyet az izraelita katonák segélyegyletének létesítése és vezetéseért kapott. Austerlitz morvaországi város díszpolgárának, a császári királyi geologiai társaság tagjának választotta.
Czikke a Pannoniában (1843 Literatur und Kunst in Ungarn) sat.
Munkája: Die erste Eisenbahn in Ungarn von Pressburg nach Tyrnau….. I. Fahrt von Pressburg nach Sct. Georgen. Pressburg, 1840. Egy tervrajzzal.
Többi munkái külföldön jelentek meg, így: Aus dem Leben eines Honvéds, (Lipcse) két kötet.
Bohemia. Prag, 1863. 239. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1869. XX. 299. l.
Szinnyei Könyvészete.
Szinnyei, Hirlapirodalmunk 1848-49-ben.