tanító, szül. 1769-ben Bán faluban (Nyitram.) szegény zsidó szülőktől, kik korán elhaltak; ekkor szabóinasnak állott be; egy év mulva azonban Boskovitzba (Morvaország) ment gyalog, hol Kollin Sámuel rabbi tanítványa lett és 12 éves korában a Talmudot megtanulta. Midőn néhány év mulva a rabbi fia megnősült és Ó-Budára költözött, N. társul csatlakozott hozzá; onnét azonban Prágába ment, hogy a Talmudban jobban kiképezze magát. 1799-ben Freistadt Simonnál Pozsonyban nyert tanítói s nevelői állást. Három év mulva megnősült és Köpcsényben átvette ipjának szatócsüzletét. Ez azonban tudományszomját nem elégítette ki, a családja fentartásáról is kellett gondoskodnia; ezért Bécsben nevelői állást fogadott el, az izraelita ismereteit gyarapította s az irodalommal is foglalkozott. Főnöke halálával elhagyta Bécset és szegény sorsban tért vissza Köpcsénybe családjához, hol folytatta irodalmi működését. Zsidó nyelvtanát elfogadták tankönyvül a prágai főiskolában és egyre-másra írta s kiadta ifjúsági iratait és tankönyveit és ezáltal jobb helyzetbe jutott. Miután 1820-ban neje meghalt, elhagyta Köpcsényt és gyermekeivel Pozsonyba költözött, hol másodszor nősült, de szerencsétlenül, mert egyik gyermekének a folyosóról leesés okozta halálát a fiú mostoha anyjának tulajdonította s ezért Pozsonyból is elköltözött Pestre, hol 1822-től 1831-ben történt haláláig lakott.
Munkái:
1. Sittenlehre zur Veredlung der Jugend aller Glaubens-Genossen. Pesth, 1826.
2. Israelitische Religionslehre zum heilbringenden Unterricht für die israelitische Jugend nebst einer schönen Sittenlehre für alle Glaubens-Genossen. Pesth, 1826. (Megjelent héberül is.).
Írt még több munkát, mind héber nyelven, igy költeményeket (Bécs, 1814); az onaniáról (Bécs, 1814); zsidó nyelvtant (Bécs, 1815., 1831. és 1837); bibliai történeteket (Bécs, 1821); Giftach lánya cz. drámát versekben (1825); héber levelezőt (1834); kis számtant (Bécs, 1837).
Beeth-El. Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten. Pesth, 1860. III. 71. (Reich Ignácz).
Petrik Bibliogr.