jogi doktor és jogakadémiai tanár, szül. 1838. jan. 7. Nagy-Szebenben, hol a gymnasiumot végezte; tanulás közben szorgalmasan látogatta tanárainak, Fusz Mihály és Károly vezetése alatt az ottani természettudományi gyűjteményeket. Gymnasiumi tanulmányait végezve, 1855-58-ig a nagyszebeni akadémián a jog- és államtudományokat hallgatta; azután 1859. májustól joggyakorlaton volt az erdélyi cs. kir. főtörvényszéknél. 1860. okt. gyakorlati politikai és birói vizsgát tett. 1861-70-ig a szászsebesi törvényszék bűnügyi tanácsában mint törvényszéki titkár és előadó működött, hosszabb ideig az ügyészségi teendőket is végezte. Részt vett a város közügyeiben is, így a takarék- és kölcsönpénztár, a polgári- s iparegyesület alapításában. 1869-ben ügyvédi oklevelet szerzett és 1870. aug. Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter a nagy-szebeni jogakadémiához kinevezte rendkívüli helyettes tanárnak a hazai jogtörténet és a közigazgatási törvénytudomány előadására. 1872. júl. 26. a budapesti egyetemen jogi doktori vizsgákat tett. 1873. nov. a nagy-szebeni jogakadémia újra alakításakor a magyar közigazgatási jog, úgy az általános és magyar-osztrák statisztika rendes tanárának neveztetett ki. Az intézetnek 1887-ben történt feloszlatásáig működött és más tantárgyakból is, u. m. a magyar magánjog-, bányajog és a politikából tanártársait többször helyettesítette. 1879-től egyszersmind az akadémia könyvtárának kezelése is reá bízatott. Végre az intézet ügyeinek lebonyolítását (Sentz Alajos igazgató halála után) ő végezte. 1890. júl. 15. nyugdíjaztatott. Ezután szülővárosában a földhitelintézet igazgatóságának jogtanácsosa, az evang. egyházi nyugdíjintézet számvizsgáló bizottságának s az osztrák-magyar hivatalnokok egylete takarék- és kölcsönbizottságának tagja lett. Az 1873. bécsi világkiállítás XXVI. osztályában részt vett a nagyszebeni felnőttek oktatásáról készített XIV statisztikai táblázatával. 1875-1889-ig több népszerű felolvasást tartott a jogász-segélyegylet javára s a városi polgár- és iparegylet felsegélyezésére.
Politikai, közigazgatási, nemzetgazdasági és statisztikai czikkeket írt a Siebenb. Deutsches Tageblattba és a Siebenb. D. Wochenblattba (Franz Gebbel); a Hermannstädter Zeitungba (1884. 19. Nahe Dinge, nächste Ziele, 270. sz. Zur Frage des Fortbestandes der Hermannstädter kön. ung. Rechtsakademie) sat.
Munkái:
1. Zwangsgenossenschaften und freie Gewerbekammern. Hermannstadt, 1879.
2. Hermannstadt und die Vorbedingungen einer gesünderen und kräftigeren Entwickelung seines städtischen Gemeindewesens. Hermannstadt, 1889.
Kéziratban: Verantwortlichkeit und Haftung der Verwaltungsorgane in Ungarn (doktori dissertatio); Das ungarischeGewerberecht in systematischer Darstellung (tanári székfoglalója); Memorandum bezüglich Einrichtung von Verwaltungslehrkursen an den kön. ung. Hochschulen mit dem Vorschlag eines Probeversuches mit einem solchen zweijährigen administrativen wissenschaftlichen Seminare in Hermannstadt an Stelle der in der Auflösung begriffenen Rechtsakademie, 8. Januar 1886.
Pesti Napló 1890. 302. sz.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 319. l.