ág. ev. superintendens, a quedlinburgi (Poroszország) N. Henrik és a nagyszebeni Angermayer Anna Mária fia, szül. 1759. szept. 21. Nagy-Szebenben; miután szülővárosában a gymnasiumot elvégezte, 1778-ban nevelőnek ment Belovárba (Horvátország) Csernel alezredes fiához. 1782. ápr. a lipcsei egyetemre iratkozott be s 1784 tavaszán hagyta el ezen intézetet, hogy szülővárosában a tanításnak szentelje magát, hol conrektor és rektor lett, mígnem 1799. aug. 29. szerdahelyi lelkésznek választották, 1805. okt. 20. pedig városi lelkész lett Szász-Sebesen. 1806. decz. 17. superintendenssé választották, egyszersmind lelkipásztor volt Berethalmon, hol 1822. febr. 11. meghalt. Baráti viszonyban élt Bruckenthal Sámuel báróval és Ederrel; megalapította a báró könyvtárának és éremgyűjteményeinek katalogusát. 1800-ban Müller superintendens meghívta az ág. ev. konsistorium tervének kidolgozására s ezen munkálatokban a további években is élénk részt vett. Végre az egyházak és iskolák gyakori látogatása által sok újítást hozott be, melyekkel az addigi hiányokat és hibákat pótolta.
Czikkei a Siebenb. Quartalschriftben (I. 1-27. Ueber die Lage und die Hindernisse der Schriftstellerei in Siebenbürgen, 82-09. és 209-242. l. Uebersicht der neuesten Literatur, 283-312. l. Auszug aus d'Anville's Abhandlung von den Völkern, welche heut zu Tage das Trajanische Dacien bewohnen); az Intelligenzblatt des Siebenb. Boteban (1803. 207-209. l. Nachtrag zu der Ederschen Erörterung einer alten Goldmünze); a Teutsch Fr. Schul-Ordnungjában (II. 99. Unmassgeblicher Vorschlag zu einer vorteilhaften Einrichtung des Hermannstädter evangelischen Schul- und Kirchenwesens 1796-1797.; II. 184. Die Visitationsartikel von 1818; 189. Plan zur Verbesserung des Schulwesens der Augsburgischen Konfessionsverwandten in Siebenbürgen).
Levelei Müller J. A. rektorhoz (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XV.), Weber pozsonyi könyvárússegédhez (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XV.), Teutsch János brassói lelkészhez (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XV.), levélváltás egy nagyszebeni gymnasiumi tanuló atyjával (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XV.), Bánffy György grófhoz (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XV.), Jenából 1774. szept. 2. (Archiv. f. Landeskunde. N. F. XX. 541. l.).
Munkái:
1. Joannis Com. de Bethlen Commentarii de rebus Transylvanicis proximis ab obitu Gabrielis Bethlenii 34 annis gestis. Editio nova. Viennae, 1778., 1780. Két kötet. (Szerző életrajzával).
2. De gente Bathorea Commentarius, quo ad quaestionem ab illustri societate Jablonoviana propositam respondit. Lipsiae, 1783. (Pályamunka. 2. kiadás. Cibinii, 1829. Ism. Nemzeti Társalkodó 1830. I. 270. l.)
3. Johann Theodor v. Hermann, Gubernial-Sekretär. Hermannstadt, 1790.
4. Donatus latino-germanicus oder Erste Anleitung zur der grammatikalischen Kenntniss der deutschen und der lateinischen Sprache. Zum Gebrauch der untersten Klassen des Hermannstädter evang. Gymnasiums. Hermannstadt, 1795.
5. Ad orationem de Studiis eorum, qui ad numera Doctorum publicorum in Gymnasiis Transilvanicis adspirant, et ad Disputationem, qua methodi sinuum inveniendorum universalis. Dissertatione adnexa expositae, thesiumque subjunctorum veritatem D. Jo. Binder, Prof. P. O. de 9. Novemb. (1797) defendet, invitat Gymn. Cibin. Hermannstadt.
6. Gebet nach den Bedürfnissen der gegenwärtigen Zeitumstände zum Gebrauch der evang. Kirchen in Siebenbürgen auf a. h. Befehl verordnet. Hermannstadt.
7. Gebet nach der Predigt zu sprechen am Tage der 100 jährigen Feier des Festes der durch Dr. M. Luther im Jahre 1517 begonnenen Kirchenreformation. Hermannstadt, 1817.
8. Kurzer Unterricht von der im Jahr 1517 durch Dr. Martin Luther unternommenen Reformation und der dadurch gestifteten evangelischen Kirche. Hermannstadt, 1817.
Kéziratban: nagy latin Grammatika, melyet Schuller János Györgygyel együtt készítettek; Elegia obitum Josephi II. deplorans; Beleuchtung der von dem Burzenländer Kapitel vorgelegten Abhandlung über das von demselben für seine Dechanten angesprochene Ordinationsrecht 1814.; Diss. de Toris Saxonum in Transsilvania sat.
M. Kurir 1822. I. 23. sz.
Tudom. Gyűjtemény 1822. V. (Nekr.).
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 5., IV. 318. l.
Allg. Deutsches Biographie XXIII. 494. (Teutsch, G. D.).
Petrik Bibliogr.
Archiv für Landeskunde. N. F. XV., XVIII. (Neugeboren H.).