műfordító, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, szül. 1845. febr. 22. Pesten, hova atyja Morvaországból költözött és előkelő selyemkereskedése volt. N. a pesti piarista gymnasiumba, majd az evangelikusokhoz járt; utóbb reáliskolai tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, s azután 1870-ben az osztrák-magyar bank tisztviselője lett. E mellett már korán a szépirodalommal foglalkozott és 1865-ben jelent meg első fordítása a Pester Nachrichtenben, hol Jókai egy elbeszélését közölte. Ekkor érlelődött meg az a terve, hogy Petőfi remek költészetét a németekkel megismerteti; ebből a czélból egyes mutatványokat közölt Petőfi verseiből kiváló német költőkkel (Geibel, Hamerling, Grün Anasztász, Schellel sat.), kik buzdították, hogy folytassa megkezdett munkáját. A műfordítás terén szerzett érdemeiért 1871-ben a Petőfi-társaság, 1882. febr. 8. a Kisfaludy-társaság választotta tagjává; tagja volt a Kemény Zsigmond-társaságnak is. 1892-94-ben a bécsi magyar egyesület elnöke volt és ennek zilált viszonyait egy év alatt megszilárdította és rendezte; visszalépése alkalmából az egyesület dísztagjává választotta. N. hosszabb ideig volt a Petőfi-társaság s a Műbarátok körének pénztárnoka. 1887-ben a koronás arany érdemkeresztet, 1890. a török Medsidje-rend nagykeresztjét kapta, 1892-ben pedig a király aszódi előnévvel magyar nemességet adományozott neki. Évek óta a Műbarátok köre irodalmi osztályának előadója.
A Pester Nachrichtenben jelent meg első fordítása (1865 Jókai, Fortunatus Imre). Munkatársa több nagy német lapnak is: Frankfurter Zeitung, Münchener Allg. Zeitung, Neue Freie Presse, Pester Lloyd sat. Czikkei a Fővárosi Lapokban (1882. Magyar költők diadala Bécsben); a M. Szellemi Életben (Budapest, 1892. Petőfi Bécsben).
Munkái:
1. Franz Deák. Eine Charakterskizze von Franz von Pulszky. Aus dem Ungarischen. Leipzig, 1876.
2. Gedichte von Petőfi Aus dem Ungarischen. Leipzig, 1878. (Ism. Petőfi Társaság Lapja 1877., Ellenőr 545., Főv. Lapok 286., Magyarország és a Nagyvilág 51. sz. Egyet. Philol. Közlöny, Ungarische Revue 1878. Budapesti Szemle XIX. 1879. 2. kiad. 1885. Leipzig, 3. bőv. és jav. kiad. sajtó alatt van).
3. Lied von der Nähmaschine. Aus dem Ungarischen. Illustrirt von Otto v. Baditz. Leipzig, 1884.
4. Josef Kiss, Gedichte. Aus dem Ungar. übersetzt. Leipzig, 1887.
5. Ungarische Dorfgeschichten von Koloman Mikszáth. Aus dem Ungarischen. Mit fünfzehn Aquarellen nach Bihary, Karlovszky, Margittay, Neogrády, Roskovics und Vágó. Leipzig, 1890. (A jó palóczok).
Endrődi Sándor Kurucz-dalait ford., zenésítette Mihalovics Ödön. (Hangjegyek. Bpest.).
Ezeken kívül fordított Csiky színműveiből (Proletárok, Czifra nyomorúság; ezek kéziratban vannak); Arany, Gyulai, Tóth Kálmán és mások költeményeiből, Fischer S., Petőfi's Leben und Werke cz. művét ő rendezte sajtó alá (1891-94.); jelenleg pedig a magyar költők és prózaírók, különösen a parlamenti szónoklatok nagyterjedelmű német anthologiáján dolgozik.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. U. F. XVII. 1882. 18. l.
Budapesti Hirlap 1887. 49. sz.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk.
Egyenlőség 1891. 30-32. szám.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláír.
Eisenberg, Das geistige Wien I. 377. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 132. l.