építész és kir. mérnök, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, Nendtvich Károly műegyetemi tanár fia, ki az országház építésénél is mint főmérnök működött. Gyógyíthatlan betegsége következtében 1891. április 12-én önkezűleg vetett véget életének Budapesten 37. évében.
Czikkei a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönyében (1888. könyvism., 1889. A végleges vízművek tervezésére a fővárosi közmunkák tanácsa által hirdetett és ez alkalommal beérkezett pályamunkák, A hydraulikus kötőanyagok és a hazai cementek és cementgyárak, két tábla rajzzal); a Budapesti Szemlében (1891. Kaliforniai tanulmányok, Gaillieur után).
Munkája: Rapports de la Commission composée des ingenieurs ètrangers invités á examiner les travaux de regularisation exécutés sur les rivieres Hongroises. A hazai folyókon végrehajtott szabályozási munkálatok megbirálására meghivott külföldi szakértékből alakult bizottság jelentései. Francziából ford. Bpest, 1879. (Franczia is magyar szöveg. Mellékelt térképekkel és tervrajzokkal).
Szerkesztette a M. Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönyét 1890-től haláláig.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1891. 173. lap.
Vasárnapi Ujság 1891. 16. szám és gyászjelentés.