r. kath. plébános, N. András m. kir. helytartósági tanácsos, szabolcsmegyei földbirtokos és Sziráky Paulina fia, született 1840. márcz. 1-én Budán (Krisztinavárosban); gymnasiumi tanulmányait Budán, Nagyszombatban és Pozsonyban, a hittudományokat pedig Esztergomban végezte. 1865. júl. 23. fölszenteltetett; segédlelkész volt azon év aug. 1-től Szomoron, 1868. máj. 15-től Budán (a Vízivárosban), 1882. júl. 13-tól pedig Budapesten (a belvárosban). Egyidejűleg mint hitoktató és lelkiatya működött Schytra István, gr. Dessewffy Aurél, gr. Bánffy Béla és báró Sennyei Pál családjánál, 15 évig pedig az állami tanítónő-képzőben. 1888. jún. 2. Esztergom-vízivárosi plébánossá neveztetett ki, mely minőségben jelenleg is működik. 1888. aug. 10-étől az ottani irgalmas nővérek rendes gyóntatója, 1892. ápr. 27. óta érsekmegyei könyvbiráló, 1894. jan. 1-től Esztergom-főegyházmegyei könyvtárnok. A gondjaira bízott könyvtárt betűrendes czédula-katalogussal látta el. A történelmi, a régészeti és a heraldikai társulatok választmányi, valamint a szent István-társulat irodalmi osztályának tagja.
Czikkei a Religióban (1876. Majd bujdosó, majd elrejtett kincs, Egy ereklye viszontagságai, II. József idejebeli templomszabályozás Budán, 1877. Ismét egy ereklye viszontagságai, Boldogasszony ünnepe Budán a történeti multban, 1878. Úrnapi körmenet a budai várban, visszapillantás a multba, 1881. Adatok árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez, 1882. Pontius Pilátus Judaeának helytartója, életrajz, 1883. Árpádházi b. Margit érdekében, 1884. Adatok árpádházi b. Margit ereklyéinek történetéhez, 1885. A budapest-vizivárosi Erzsébetiek, 1886. A Budapest-belvárosi plébánia-templom története, 1887. A rensissance emlékei a budai főtemplomban, Pesti lelkészek a XVI. században, A pesti főtemplom és a mohácsi vészt közvetlen megelőző évek, A pesti főtemplom a török hatalom ideje alatt, A pesti főtemplom története a török távozása után 1686-1702-ig, A Jézus-társaságbeliek lelkészkedése Pesten 1703-1710., Baranyai Pál pesti plébános élete, Események a pesti főtemplom plébános történetéből 1703-1710., 1888. A pesti főtemplom lelkészei 1710-1752-ig, A fővárosi hitoktatáshoz, A régi Pest kápolnái és szobrai a török utáni korszakban, A mult századbeli pestis Pesten, A pesti népiskolák a mult század első felében, A szentháromság congregatiója Pesten, 1889. Kisérletek a XVIII. században Pestnek a váczi püspökségbe való bekebelezése iránt, 1889. Reminiscentiák Pest multjából: Az első canoni vizsgálat Pesten, Az akatholikusok kisérletei, hogy Pesten megtelepedhessenek, Pestvárosa maecenáskodása ifjú áldozárok iránt, Mária Terézia királynő 1751-ben Pesten, Néhány vonás a pesti főtemplom történetéből); a M. Államban (1876. szept. 26. Budapest felső-vizivárosi plébánia-templom rövid története, okt. 14. Mecset-e vagy istálló? Befalazott Máriaszobor, 1884. 107. sz. Tábori lelkészek Budavára bevételénél 1686-ban, 117. sz. Szentséges urunk XIII. Leo pápa körlevele «Humanum genus» eredeti fordítása, 1886. 22. sz. Budavár 1686-ban történt visszafoglalásának évfordulói az első ötven évben, 1887. 16. sz. Pesti lelkészek a törökök bejöveteléig, 1890. 156. sz. A renaissance emlékek a Budapest-belvárosi plébánia-templomban); a M. Koronában (1877. 105-110. sz. A mult századokban Budán létezett jámbor társulatok, 1878. 168-176. sz. Török mecsetek Budán, 1880. 262. sz. A Budapest II. kerületében levő sz. Erzsébetiek temploma és zárdája); a Kath. Hetilapban (1877. Boldogasszony ünnepe Budán, visszapillantás a multba, 1879. Rabutin serege 1707. Budapesten, 1880. Ó-Buda melletti Kis-Czell története, 1882. A rómaiak Aquincumban, 1883. Aquincum épületei, Leletek Aquincum talajában, Keresztények Aquincumban, 1884. A budavári főtemplom hajdani kincse, 1885. Árpádházi b. Margitról); a Kelet Népében (1877. 45., 46. sz. Corvin Mátyás tornya); a Századokban (1877. Az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökök, 1882. Adatok Tüzes Gáborról, 1884. Tábori lelkészek Budavár bevételénél 1686-ban, Ki volt Gyül-Baba? 1885. Szirmay Endre önéletirata 1656-1706., 1886. Budavár 1686-ban történt visszafoglalásának évfordulói az első ötven évben, Kik voltak elsők Budavárában az 1686-diki bevétel alkalmával?); a Szent-László társulat Évkönyvében (XII. 1877. A mult században Budán létezett jámbor társulatok); az Egyetértésben (1877. 41. sz. Az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökök, 1884. 57. sz. Buda ostromának hősei 1686-ban, 190. sz. Ki volt Gyül Baba?); az Uj M. Sionban (1876. A Jézus-társaságiak lelkipásztorkodása Budán, száz év a budavári főtemplom történetéből, A budavári főtemplom újjáépítése, 1877. Buda a veszprémi püspökségben az esztergomi érsekség joghatósága alatt, 1879-84. A magyar egyház napjai, 1879. A magyar egyházi írók csarnoka: Gyaloghy János élete, 1880. A Budán elhalt jezsuiták névsora, 1882. A vöröscsillag-keresztes vitézek rendjének működése és érdemei Magyarországban, Budavári szent Zsigmondról nevezett prépostság története, Tábori lelkészek, kik 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmával a keresztény seregben működtek); a M. Könyv-Szemlében (1879. Budapest bibliographiája, 1901. Nyomdászok, könyvkereskedők és könyvkötők Budán és Pesten a XVII. és XVIII. században); a Pesti Naplóban (1879. 212. szám. Emlékek Budapest multjából); a Honban (1879. 267. sz. Virág Benedek halála napja); a Vasárnapi Ujságban (1880. Ó-Buda romjai 1602-ben); az Egyházszónoklati Lapban (1880. A szent István dicsbeszédek könyvészete); az Egyházművészeti Lapban (1881. Mihály mester pecsétnyomója, A budai Clarissák leltára, 1882. Árpádbázi b. Margit egy képe a XVII. századból, A Buda-Ferencziek pecsétnyomó gyűjteménye, Egy XVI. századbeli magyar főpap, Pisó Jakab ingóságai, A szepesi egyház leltára 1622-ből, Sz. Péter vértanu budai templomának maradványa, 1883. A kassai székesegyház leltára 1604-ből, A fehéregyházi pálosok leltára, 1884. A budai városházán 1785-ben elárverezett miseruhák, A Clarissák ó-budai zárdájáról, A nyulak-szigetbeli és az ó-budai apáczák pecsétei, 1885. Adatok az arany és ezüst egyházi tárgyak elkezeléséhez II. József császár idejében, A kassai dom fejlődésének története, németből, 1886. Árpádházi szent Margit képei, magyar ikonografiai adalék, A budai káptalan pecsétei, Árpádházi sz. Margit érdekében, a pillenreuthi legendát illetőleg); az Archaeol. Értesitőben (1881., 1884. Adatok a festés történetéhez Budapesten a XVII. és XVIII. században, 1884. Még egy szó Fehéregyház és Árpádsírja érdekében, A budavári főtemplom hajdani kincse, 1889. Hol állott szent Gellért vértanu temploma? 1890. Renaissance-emlékek a budapest-belvárosi plébánia-templomban); a Tört. Tárban (1882. Szirmai Endrének önéletrajza, 1885. Adalék Pisó Jakab életiratához, 1897. Ujvár, Drégely és Ságh esztergom-érseki várak zsenge korából); a Turulban (1883. Adatok a Chetneky család genealogiájához, 1884. Néhány adat Csonka bég történetéhez, 1885. Adatok a Némethy család genealogiájához, Adatok a magyar czímeres könyvekhez, 1887. és 1888. Budapesten volt egyházi testületek pecsétei); a Pester Lloydban (1884. febr. 8. Zur Frage des r. k. Bischofsitzes in Budapest); a Család és Iskolában (1886. Árpádházi sz. Margit királyi herczegnő élete, Voltak-e keresztények Aquincumban?); a Szent Család Naptárában (1886. Árpádházi szent Margit élete); a Szent-István Társulat Naptárában (1886. Budavár visszafoglalása 1686-ban); a Korunkban (1887. 1. sz. Hunyadi László kivégeztetése és a pestiek, 20. sz. Toronytalan Budavára); a Fővárosban (1887. Pesti lelkészek a törökök bejöveteléig, A Budapest II. kerületében levő Kalvária); a Hazánkban (1888. 321. l. Budapest-Krisztinaváros történetéhez) sat.
Munkái:
1. Festpredigt zur Feier des Priester-Jubileums Franz Faichtmajers… 1871.
2. A római kath. egyházi szertartások régészeti és magyarázati kézikönyve (Archaeologico-Liturgica). Tanítóképezdék, gymnasiumok, reál- és polgári tanodák számára. Pest. (1873. Ism. Religio 1872-73., Uj M. Sion. 2. kiadás. Bpest, 1877., 3. k. 1882., 4. jav. k. 1885. 42 képpel, 5. k. 1889., 6. k. 1891. 7. k. 1899. 9. telj. átdolg. k. 1902. Bpest).
3. Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári főtemplom. Második bővített munkálat (öt műmelléklettel). Esztergom, 1876. (Ism. Religio 1877., Arch. Értesítő 1878. Előbb az Uj Magyar Sionban 1875.).
4. Budapest-felsővizivárosi sz. Annáról czímzett plébania-templom rövid története. Bpest, 1876.
5. Török mecsetek Budán, Bpest. 1878. (Ism. Uj M. Sion, Századok, Nemzeti Hirlap okt. 25., Irodalmi Szemle).
6. Kögl Ádám Jézus társasági tag és budavizivárosi lelkész életrajza (1707-1771). Esztergom, 1878. (Különnyomat az Uj M. Sionból).
7. A róm. kath. egyházi szertartások tankönyve elemi tanodák számára. A bpesti róm. kath. egyházkerület által kizárólag elfogadott tankönyv. Bpest, 1879. (2. kiadás 1884., 3. k. 1887., 4. k. 1890., 5. k. 1893., 8. 1902. Bpest).
8. Az Ur Jézus legszentebb szívének ábrái. Iconographicus munkálat. Esztergom, 1881. Több képpel. (Különny. az Uj M. Sionból).
9. Szent István első és apostoli magyar királyról mondott dicsbeszédek irodalma. Bpest, 1881.
10. Adatok a budai felhévvizi Szent Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. Két műmelléklettel. Bpest, 1883. (Ism. Irodalmi Szemle, Századok).
11. Budavár régi helyrajza. Bpest, 1885. (Különny. az Archaeol. Értesítőből).
12. Adatok Árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Ereklyéire vonatkozólag N.-től. Szentté avatása és cultusára vonatkozólag Fraknói Vilmostól. Bpest, 1885. (Különny. a Religióból. Ism. Irod. Szemle, Századok. Megjelent részben a Religio 1884. évf. Jutalmat nyert a m. tud. egyetemtől a Horváth-féle alapból).
13. A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Tíz régi rézmetszet utánzatával. Bpest, 1885.
14. Vázlatok Budapest multjából. I. füzet. Bpest, 1886.
15. Necrologium sacerdotum archi-dioecesis Strigoniensis ab anno 1737-1889. Jussu et sumptu eminent. ac rev. dni Joannis cardinalis Simor principis primatis, archiepiscopi Strigoniensis… publicatum. Strigoni, 1889. (Ism. M. Sion 1888., M. Állam 206. sz.).
16. A pesti főtemplom története. I. kötet. Alapításától 1752-ig. Bpest, 1890. Több képpel. (Ism. Religio 1890. II. 37. sz.).
17. Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. jussu et sumtu piae memoriae emin. ac rev. d. Joannis quondam cardinalis Simor… ex authenticis fontibus collegit et notis illustravit. Strigonii, 1894.
18. Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással a török kézbe. Strigonii, 1898.
19. Adatok a kassai vértanuk történetéhez. Strigonii, 1899.
20. Emléklapok Esztergom multjából. Strigonii, 1900.
21. A marczafalvi prépostság. Bpest, 1900. (Különny. a Századokból).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887-1888., 1892., 1898., 1900-1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 354. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 26. l.
Corvina 1902. 17. sz. és önéletrajzi adatok.