«nemzetnevelő», magánzó, szül. 1855. szept. 23. Szécsényben (Nógrádm.); Selmeczbányán járt az ág. ev. lyceumba; a VI. osztálytól Farnadra ment segédlevitának egy évre; majd két évig a losonczi tanító-képző növendéke volt; innét visszatért Selmeczre, hol két év alatt tanulmányait befejezte s érettségi vizsgát tett. Zsivora György pártfogásával Artner Kálmán ügyvéd családjánál nevelő volt; mi mellett a bölcseleti kar előadásait hallgatta s végezte egyetemi tanulmányait. Majd egyéves önkéntesi kötelezettségének tett eleget. Nevelői működését Zichy János grófnak János fia mellett fejezte be. 1889. ápr. 8. óta a vegetarianus életmódra adta magát és ezt a legnagyobb nélkülözési fokra vitte, úgy, hogy lassanként minden főtt vagy sült ételtől tartózkodott; végre lemondott a tej, tojás és sajt élvezetéről is. Miután ezen életmódja miatt rokonai, ismerősei őrültnek tartották, nem kapott alkalmazást; ezért (saját vallomása szerint) kénytelen volt a remete életre adni magát. Szülőföldéhez Szécsényhez közel a mátrahegységi erdőben egy elhagyott medvebarlangban tartózkodott; saját maga készítette alsó ruhában és csuhában járt; vadon nőtt gyümölcscsel és gyökérrel élt; a földnépe fölkereste, hallgatta beszédeit és ellátta buzával, gyümölcscsel és kenyérrel. Két év mulva megunta ezen erdei életet és testvéreihez költözött, hol mint «koldus-író» működött. 1894. szept. 30. fölvették egy irodába irnoknak 80 kr. napi díjjal; később 1 frt 40 kr.-ra emelkedett fizetése, melynek egy negyedéből ruházkodott, táplálkozott és írószereit fedezte, a két harmadából pedig édes anyját segítette; ebből fizette még régi adósságait és munkáinak kinyomatási költségeit. Vegetarianusi életmódját most is oly szigorúan megtartja, hogy csak búzaszemmel táplálkozik. Leginkább a magyarok őseredetének kutatásával foglalkozik; ezen czélból legújabban Londonban két évet töltött és a British-Múzeumban búvárkodott. Jelenleg Budapesten tartózkodik.
Vezérczikket, tárczát írt a Budapestbe s az Egyetértésbe Magyar nevelő aláírással; paedagogiakat pedig a Közoktatásba
Munkái:
1. Ezredéves eredetünk. Bpest, 1892.
2. Ősi dicsőségünk. (Ki az a magyar?) Bpest, 1892.
3. Turk tantétel. Bpest, 1892.
4. Kazár tantétel. Bpest, 1892.
5. Rohonczi codex tantétel. Általános rész. Bpest, 1892.
6. Nemzetiségünk keresztlevele. Bpest, 1892.
7. Nemzetiségünk elvei. Bpest, 1892.
8. Hungár sarktantétel. Befejezés: Nyilt levél az akadémia elnökéhez. Bpest, 1893.
9. Hazánk elvei. Bpest, 1894.
10. Szittya elmélet. Bpest, 1894.
11. Millenniumi örökségünk 894-1894. Bpest, év. n.
12. Táplálkozásunk törvénye. Ne ölj! Előadta Budapesten az orsz. m. Kneipp egyesület által rendezett előadási estén 1894. nov. 24. Bpest, 1895.
13. Millennium. Diät-Gesetz. Eine Sittenstudie. Weltanschauung der Vegetarier. Tödte nicht! Der Mensch ist Fruchtesser. Bpest, (1896.). Fénynyom. arczk. és önéletrajzával.
14. Nagy-Magyarország Baskir titka. Bpest, 1901. Térképpel.
Kéziratban: Magyar Ábéczé. (I. rész. Návay Dezsőnél Óföldeákon); Ábéczéoktatásterv (a közoktatásügyi miniszteriumhoz nyujtotta be); Rohonczi-codex Ábéczéje (az akadémiához adta be); Ősírásunk olvasásterve; Magyar imádságok Nyelvrajza; «Magyar imádságok-»ról védbeszéd.
Fővárosi Lapok 1893. 229. sz.
M. Könyvészet, 1892., 1895. és önéletrajzi adatok.