nyug. kuriai biró, szül. 1851. júl. 20. Temesvárt; a középiskolát ott és Budán végezte, a jogot a pesti egyetemen hallgatta; több előkelő ügyvédi irodában végzett gyakorlat után 1872-ben állami szolgálatba lépett, mint a kir. tábla joggyakornoka. 1874-ben köz- és váltóügyvéd lett, 1875-ben pedig a közalapítványi ügyigazgatóságnál szolgált; ez év végén az igazságügyminiszteriumban segédfogalmazónak, 1878. ugyanott fogalmazónak nevezték ki. Jogászgyűléseken és a sajtóban igen avatottan szólt hozzá a napikérdésekhez, 1875-ben pedig a napi sajtóban ismertette a büntető törvénykönyv tervezetét. Szakirodalmi működésével magára vonta Csemegi Károly figyelmét, a miniszteriumban pedig jogi véleményeket és kodifikátori munkákat végeztettek vele. Mikor 1880-ban az új büntetőtörvény életbe lépett, N. megalapította a Büntető Jog Tára cz. szaklapot, melynek útján az új törvény elveit a jogász világ köztudatába vitte és hozzájárult ahhoz, hogy a modern büntetőjogi elvek gyorsan honosultak meg nálunk; 1884 óta polgári joggal is foglalkozik. 1881-ben, mikor a budapesti kir. táblán a hátralékok felszaporodása következtében a birák létszámát szaporítani kellett, Némethet is nevezték ki oda; főleg bűnügyekben működött mint előadó, de kereskedelmi perekben is gyakran volt szavazó biró. 1883-tól a budapesti egyetemnél fennálló jog- és államtudományi vizsgálati, 1886-tól a budapesti ügyvédvizsgálati és 1891-től az 1891. XVIII. t.-cz. által szabályozott gyakorlati birói vizsgálati bizottság tagja. 1891-ben a kormány által meghivatott az állandó országos kongrua-bizottságba. Nemzeti és kulturális czélokat felkaroló több társaság tagja. 1887-től a vöröskeresztegylet megbizottja, 1893 óta a Sz.-László társulat alelnöke. A szünet nélküli munkától súlyos szembajt kapott, úgy hogy évek óta csak vezetővel tudott az utczán járni, sőt 1901. nov. 28. kénytelen volt nyugalomba vonulni; ezen alkalomból a király érdemei elismeréseül a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki.
1873-ban megkezdett irodalmi munkásságát leginkább az időszaki sajtóban fejtette ki; főleg a polgári eljárás és büntető jogról írt czikkeket a szaklapokba; hozzászólt igazságügy-politikai kérdésekhez a fővárosi napilapokban, különösen egyes igazságügyi törvények megalkotása alkalmával. 1877-ben a Pester Lloydban a külfölddel ismertette a büntető törvénykönyv javaslatát 15 czikkben; később egész irodalmi tevékenységét lapjában a judikatura kritikai ismertetésére fordította.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1873. A fogadásnak per útjáni érvényesítéséről, A korlátolt beismerésről, 1875. A fél esküje a polgári perben, 1877. A becstelenség mint a bűntettek következménye); a Szabadelvűpárti Naptárban (1884-re: A szabadelvűpárt törvényhozói működése az igazságügy terén); a Budapesti Naplóban (1901. 41. sz. Összeférhetlenség) sat.
Munkái:
1. A váltóeljárás. A váltótörvény életbeléptetése és váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. évi nov. 30. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet. Az 1868. LIV. t.-cz. megfelelő szakaszaival kiegészítve, magyarázó szöveggel és tárgymutatóval ellátva. Bpest, 1877.
2. A gyámság és gondnokság. Az 1877. XX. törvényczikk magyarázata az erre vonatkozó bel- és igazságügyminiszteri rendeletekkel és irománypéldákkal. Tekintettel a kapcsolatos hazai jogszabályok, törvények és rendeletekre, az osztrák polgári törvénykönyv szabályaira, valamint a gyámsági és gondnoksági jog bel- és külföldi fejlődésére és jelen állapotára. Bpest, 1878.
3. A királyi curia teljes ülései, megállapodásai. (Az 1881. LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók). A magyar kir. igazságügyminiszter úr megbízásából kiadja. I-VIII. füzet. Polgári jogi döntvények 1-44. szám. Büntető jogi döntvények 1-69. szám. Minisztertanácsi határozatok 1-11. szám. Bpest, 1887., 1890.
4. Magyarország Szent László király idejében. Jogtörténeti rajz. Bpest, 1895.
5. Magyar anyagi büntető jog. Az érvényben levő, 1900-ig hozott törvényekben foglalt anyagi büntetőjogi szabályok összeállítása az 1880-tól kifejtett judicatura feltüntetésével. Egyúttal mutató a «Büntető Jogtára» harmincznyolcz kötetéhez. Bpest, 1900.
M. Könyvészet 1887., 1895., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 26. l.
M. Állam 1901. 273. sz.