miniszteri tanácsos, szül. 1835-ben Aradon; tanult Pozsonyban és Bécsben. 1867-ben a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba lépett. Gorove István az elnöki titkár teendőivel bízta meg. Az 1873. bécsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának a rendezésével bizatott meg. 1874-ben mint miniszteri tanácsos az elnöki osztályt vezette. 1882-ben a fiumei magyar királyi tengerészeti hatósághoz osztották be, a mely hatáskörben 1886-ig működött. Ekkor a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi múzeum élére állította; ezen új és modern intézetet szervezte és berendezte; ennek keretében ő honosította meg a szakkiállításokat (bőr-, agyag-, üvegipar sat.). 1893-ban kinevezték az ezredéves kiállítás igazgatójává. Lázasan, megfeszített erővel fogott a munkához, az első szervezési munkálatokat ő vezette s a kiállítás sikerének alapját ő vetette meg. Számos kül- és belföldi rendjelnek volt a tulajdonosa. Meghalt 1896. jan. 20. Budapesten.
Több czikket írt a szaklapokba, így a M. Pénzügybe (1894. A részvénytársaságok és a kiállítás) sat.
Munkái:
1. Alapszabálytervezetek. Pest, 1869.
2. Helynévtár a magyar királyság és a határőrvidék pénzintézeteit és ipartársulatait úgy távirdai s vasúthálózatát ábrázoló térképhez. Hivatalos adatok alapján szerkesztette… (A térképet rajzolta Szalay Ignácz). Pest, 1869.
3. Magyarország térképe különös tekintettel a létező vasuti, postai s távirdahálózatra, úgy a kir. biróságok, pénzintézetek és ipartársulatok székhelyeire. Hiteles adatok alapján kiadja. Bpest, 1876.
4. Kereskedelmi múzeum Budapesten. A hazai termékek állandó kiállításának Katalogusa. Bpest, 1888. (Magyar és német szöveg).
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 44. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1895. 4. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1895. 22. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 25. l. és gyászjelentés.