bölcseleti doktor, kir. tanácsos, tankerületi kir. főigazgató, N. János tanító és Balogh Terézia fia, szül. 1838. jan. 17. Beiczen (Sopronmegye); atyját korán elvesztvén, csak nagy nélkülözések közt végezhette gymnasialis tanulmányait Szombathelyt, Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban. A tanári pályára készült, azért a pesti egyetemen a bölcseleti fakultásra iratkozott be és letette a tanári vizsgálatot. Első alkalmazást 1860. decz. 18. kapott mint helyettes tanár a budai főreáliskolánál, hol 1861. ápr. 1-ig működött. Ekkor ugyanott a főgymnasiumhoz került, hol a latin nyelvet és mennyiségtant adta elő. 1861. nov. 1. Pozsonyba helyeztetett át főgymnasiumi h. tanárnak, hol 1864., tanári oklevelet nyervén, máj. 27. mint rendes tanár megerősíttetett, a miben 1868-ban a magyar kormány is elismerte. Pozsonyi tanárkodása alatt szerezte meg a bölcseletdoktori oklevelet. 1872. júl. 27. Győr-, Esztergom- és Komárommegyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. Pozsony város tanácsának tagja volt és távozta után, 1878-ban újra megválasztatott Pozsony városi képviseletének tagjává; továbbá kineveztetett a pozsonyi állami tanítónőképzőintézet igazgató-tanácsának tagjává, 1879-ben pedig alelnökévé. Az esztergommegyei tanítótestület tiszteletbeli tagja, a komárommegyeinek pedig elnöke volt. 1878. márcz. 17. győrtankerületi középiskolai főigazgatóvá neveztetett ki. A közoktatásügy körül szerzett érdemeiért kir. tanácsosi czímet kapott s a török császári Medjidie-rendet is megnyerte. 1894-ben «Bejczi» előnévvel magyar nemességet kapott. Ő alakította az országos egészségi egyesület győri fiókját, melyben a győrvárosi orvosok és tanárok terjesztették s népszerűsítették az egészségtant. A szent-István-társulat irodalmi osztályának választmányi tagja volt. Meghalt 1902. jan. 21. Győrött.
Czikkei a Tanodai Lapokban, melynek főmunkatársa volt (A családi kör, mint a nevelés főtényezője, Egyház és iskola, A franczia tanügy rövid története, Ki-é az iskola, Nevelészeti bizalmas levelek, Körültekintés a tanügy terén, Még egyszer az Epitome Historiae Sacrae, A németországi tanítók helyzetének multjáról, Az olvasmányok befolyása az ifjú emberre, A pozsonyi k. gymnasium rövid története, A színházak befolyása az ifjúságra, Halászatok a nevelés és tanirodalom terén, A magyar közoktatás ügyében, Néhány észrevétel a közoktatási tervek körül, Néhány őszinte észrevétel a hazai tanügy körül, Néhány szó a tanítói hivatal örömeiről, Pozsonyi levelek, A pozsonyi főgymnasium Értesítvénye, Egyéni nézetek a tanügy jövő szervezéséhez, A népnevelés sarkalatos kellékei, Tett-e az egyház valamit az emberiség és tudományokért, Töredékes észrevételek a felállítandó lyceumok szervezeti javaslata fölött sat.); közgazdasági és tárczaczikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba és a győri helyi lapokba, a Győri Közl.-be (1883. 101. sz. Méry Etel irodalmi munkássága sat.); a hazai s külföldi paedagogiai lapokba szintén írt czikkeket.
Munkái:
1. Beszéde tartotta máj. 23. 1861. Pest, 1861.
2. Versus memoriales Em. Alvári de generibus nominum. Magyar és német értelmezéssel a tanuló ifjúság számára. Pest, 1862. (3. kiadás. Pest, 1867).
3. Versus memoriales Em. Alvári de praeteritis et supinis verborum. Magyar és német értelmezéssel. Pest, 1864. (2. kiadás).
4. Viszonyok és arányok s az ezeken alapuló számolások. A gyakorlati életre alkalmazva. Pozsony. 1865.
5. Történelmi zsebszótár, bővítve az 1848-49. események színhelyeivel. Pest, 1867. (2. bőv. és jav. kiadás. Győr, 1883.).
6. Sokrates. Bölcsészeti dolgozat. Pozsony. 1869.
7. Etwas über unser Schulwesen, Pozsony, 1871.
8. A pozsonyi elemi iskolák. Pozsony, 1872.
9. Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? Pozsony, 1872.
10. Esztergommegye tanügyi állapota az 1871-73. iskola évben. Pozsony, 1873.
11. Komárommegye tanügyi állapota 1869-1872-ben. Esztergom, 1873.
12. Esztergommegye tanügyi állapota és Esztergom város elemi iskolái 1874-ben. Esztergom, 1875.
13. Esztergommegyei népiskolák és némely közművelődési mozzanat 1875-ben Esztergom, 1875.
14. Érzelmek és ezek nevelése. Pozsony, 1875. (2. bőv. kiadás. Győr, 1879).
15. Komárommegye népiskolái 1873-ban. Esztergom, 1875.
16. Az öngyilkosságról. Esztergom, (1876).
17. Lázadás Kairóban. Történeti elbeszélés Bonaparte egyiptomi hadjáratából Kletke Gy. után németből szabadon átdolgozta. Győr, 1880. (Gross Magyar ifjúsági Könyvtára 2.).
18. Iránydolgozatok. Győr, 1878.
19. Magyar-latin- és latin-magyar zsebszótár. Győr, 1882.
20. Zsebkönyv Magyarország tanulói számára 1883-84. naptári függelékkel. Győr, 1883.
21. Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Győr, 1885. Két rész, (Csemez Józseffel együtt. 2. jav. és bőv. kiadás. Győr, 1892-93.).
22. Zsebkönyv gymnasiumi és reáliskolai tanulók számára. Rövid kivonat a természettan-, vegytan- és mennyiségtanból, magyar, latin, görög, német, franczia, olasz, angol és spanyol irodalomtörténetből, az egyház- és műtörténetből, világ- és magyar történelemből, a természetrajz- és földrajzból sat. Budapest, 1855.
23. Szabályrendeletek, utasítások és felhívások. Győr, 1888. (2. kiadás, 3. bőv. összeállítás: Betűsoros tájékoztató a középiskolai rendeletek, szabályzatok, utasítások között. Budapest, 1898. cz.).
24. Alkalmi beszédek és toasztok prózában és versben. Győr, 1890.
25. Promemoria semper iucunda. József Ágost főherczeg érettségi vizsgálata Pannonhalmán 1890. Győr.
26. A győri orsolyiták új elemi iskolája és a zárda története. Emléklap. Győr, 1892.
27. Emléklapok, tanügyi beszédek. Győr, 1893.
28. Titus diadalmenete. Győr, 1895.
29. A gladiator. Győr, 1895.
30. A középiskolák történeti fejlődésének rövid vázlata. Győr, 1895.
31. A győri elemi iskolák egészségügye. Győr, 1895.
32. A keresztény nevelés alapelvei. Győr, 1895.
33. A magyar nők a történelemben. Győr, 1896.
34. Három tanügyi előterjesztés 1882- és 1894-ből. Győr, 1896.
Felolvasásokat tartott Győrött és Sopronban: Az idegességről, Az emberi kor tartamáról, A kurucz költészetről.
Néptanitók Lapja 1878. 525., 187. 277. l.
Petrik Könyvészete.
Paedagogiai Plutarch. Győr, 1886. III. 35. l. arczk. (Lasz Samu).
Paedagogiai Zsebnaptár 1888-89. 75. lap arczk.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 145. l.
Győri Hiradó 1888. 58. sz.
Sopron 1889. 9. sz.
M. Állam 1889. 5. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890., 1892-93., 1898.
Győri Közlöny 1895. 44. sz. arczk.
Tanulók Lapja 1895. 21. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 25. l.
1902: Győri főgymnasium Értesitője, Budapesti Hirlap 21. sz., M. Állam 18., 19. sz., P. Hirlap 22. sz. és gyászjelentés.