országgyűlési képviselő és 1848-49. honvédőrnagy, szül. 1820-ban Hevesmegyében; a bölcseletet és jogot Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben végezte; 1840-ben ügyvédi vizsgát tett és Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844-ben Heves vármegye szolgabirája volt. Az 1848. országgyűlésre követül megválasztatván, a szélső baloldalhoz csatlakozott, majd honvédnek állt a 17. huszárezredbe és Dembinszky, Guyon, utoljára pedig Perczel hadosztályában szolgált. A világosi fegyverletétel után besorozták Wallmoden gróf ezredébe, de ez haza bocsátotta őt, ki hevesi birtokára ment gazdálkodni. Az 1861. országgyűlésre megválasztották képviselőnek s ekkor a határozati párt híve volt; mint izgatót több ízben elfogták és 1864-ben négy hónapra be is börtönözték Pesten. Kiszabadulva, a kiegyezés alatt vezérszerepet játszott a hevesvármegyei ellenzék sorában s midőn a forrongó vármegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, N. és három képviselőtársa ellen felségsértési és hűtlenségi pert indítottak. N. és társai nem csak, hogy fölmentettek, de lelkesedéssel választattak meg képviselőnek; ekkor kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vármegyéből. 1872-ben fia, Albert halála annyira megrendítette, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de midőn 1873-ban Hódmező-Vásárhely újra megválasztotta képviselővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig híve maradt. Meghalt 1887. máj. 28. Pászta-Császon (Borsodmegye).
Munkája: Németh Albert beszéde. Tartotta május 23. 1861-ben. Pest, 1861.
Többi országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Budapesti Közlöny 1869. 65., 66. szám.
Krátky János, Szózat. Bpest, 1878. arczk.
Vasárnapi Ujság 1880. 16. sz. arczk., 1887. 33. sz. (Nekr.).
Petrik Könyvészete.
1887: P. Napló 148. sz., Függetlenség 148. sz., Egyetértés 149. sz., Eger 28. szám.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 25. l. és gyászjelentés.