jogi doktor, apátplébános, szül. 1855. febr. 13. Budapesten; a főgymnasiumot elvégezvén, a jogot hallgatta az egyetemen, a hol jogi és államtudományi doktorrá avatták. Egy ideig ügyvédjelölt volt, 27 éves korában azonban a papi pályára lépett és az Esztergom főegyházmegyei növendékpapok közé vétetett fel. Bécsbe küldték a Pázmány-intézetbe a theologia tanulására. 1885. október 20. fölszenteltetett. Mint káplán tíz évig működött a budavári plébánián. Kir. kath. tanítóképző-intézeti hittanár, a Sacre Coeur franczia gyóntatója, a budai legényegylet elnöke és a budapest-jobbparti szent Vincze-egylet titkára is volt. 1898. január 30. a főváros közgyűlése megválasztotta budavári plébánosnak. 1899. jún. 28. megkapta a szent Benedekről nevezett pécsi czímzetes apátságot. Apátplébánossá aug. 15. avatták.
Czikkei 1885-től a Kath. Szemlében (1892. Marianne testvér); írt még a M. Szalonba (Szivcultus az egyházban), a M. Államba (Londoni életképek), a M. Ujságba (Budapest mint egyházi központ) és másutt (A Budapest-belvárosi plébánia főtemploma, Mátyás király menyegzője Beatrixxal, A kassai székesegyház, Jézus szent szívének története Magyarországban, Szent István király okirata sat.)
Munkái:
1. A Jézus szent szíve ájtatosság. Bpest, 1893. 12 képpel. (Ism. M. Sion).
2. A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főtemplom története és leírása. Bpest, 1893. 52 képpel és műmelléklettel. (Ism. Vasárnapi Ujság 34, sz., M. Állam 186. sz.).
3. Egyházi törvénykezési rendtartás. Bpest, 1895.
4. Budapest székesfőváros közterein álló vallásos jellegű szobrainak története és leírása. Bpest, 1895.
M. Könyvészet 1890-91., 1893-94.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 326.
Zelliger, Egyházi irók Csarnoka 352. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 28. sz. arczk.