a fiumei hitelbank petroleum-gyárának főnöke, előbbinek testvéröcscse, szül. 1860. júl. 26. Rákospalotán; középiskolai tanulmányainak végeztével a trieszti hadapród-iskolába lépett és azt bevégezvén, 1880-ben tiszthelyettesi rangban a 32. gyalogezredhez vezényeltetett. Mint a közös hadsereg tagja szolgált Dalmácziában, Boszniában, Herczegovinában, Bécsben, Temesvárt és Budapesten. 1888-ban főhadnagyi ranggal megvált a közös hadseregtől és a honvédség kötelékébe lépett, hol a m. kir. honvédelmi miniszteriumba osztatott be szolgálattételre. 1895-ben századosi ranggal végkép megvált a katonai szolgálattól és betegeskedése miatt nyugdíjaztatta magát. 1895 óta Fiuméban él, hol a hitelbank ottani petroleum-gyárának administrativ főnöke. Neumann családi nevét 1883-ban változtatta Neményire.
Czikkeket írt a Honvédbe (1895.), a Neues Politisches Volksblattba, a bécsi katonai szaklapokba; több tárczaczikket írt a szépirodalmi lapokba, így a Tátravidéki Hiradóba (1884) sat.
Munkája: Honvédségünk. Vázlatok és képek a magyar királyi honvédség életéből. Bpest, 1895.
A Honvéd cz. politikai napilapnak nemcsak kiadója, de főmunkatársa is volt 1893-94. ápr. 15-ig Bpesten.
Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 167. l.
A m. n. muzeumi könyvtár példányáról és testvéröcscsének Neményi Imrének szives közlése.