bölcseleti és orvosdoktor, m. kir. államszámvevőszéki tanácsos, 1849-50-ben a József-ipartanodában a betűszámtan helyettes tanára, azután a pesti egyetemen a mathematika helyettes, 1852-ben rendes tanára s bölcseletkari dékán; a főszámvevőszék felállításakor azonban az egyetem kötelékéből kilépett és ott tanácsossá lett. Meghalt 1885. aug. 26. Budapesten 59. évében.
Czikkei a M. Hirlapban (1851. 518. sz. Földrengés, tűzgolyók, napfogyatkozás); a Gyógyászatban (1861-62. Lobos bőrbántalom, előidézve rovarok által Budapest környékén, A lelenczházak nálunk szükségesek és könyvism., 1863. Álhártyás gégelob meglettkorú egyénnél, szemmór, amaurosis, mint utóbajgyógyulás, Bonvin után, Közlemény a budapesti kir. orvosegylet gyűléséről, Az ivóvíz kérdése a párisi csász. orvos-akadémia előtt, Statisztikai visszapillantás a kir. magyar tudomány-egyetem lefolyt 11 tanévére és könyvism.).
Munkái:
1. Ode honoribus suae majest. sacr. aug. imp. ac regis apostolici Francisci Josephi I. domini clementissimi in perennem memoriam fausti adventus in metropoli regni mense junio anni 1852 devotissime dicata per caes. regiam scientiarum universitatem Hungaricam. Cecinit… Budae, 1852.
2. Ode honoribus august. imperatoris ac regis apostolici Francisci Josephi I. et Seren. imperatricis ac reginae Elisabethae etc. in perennem memoriam fausti adventus diuturniorisque in Hungaria commorationis mensibus Majo et Junio 1857. devotissime dicata per c. r. scient. univ. Pestiensem. Budae, 1857.
3. A szükségesebb orvosi műszavak deáknémet-magyar Zsebszótára. Pest, 1861. (Poór Imrével együtt. Melléklet a Gyógyászat cz. folyóirathoz. A II. magyar-deáknémet részt Hackelt Endre és Szirtey György írták és Poór Imre adta ki 1863-ban Budae).
A Gyógyászat társszerkesztője volt 1861-1865-ig és a Vegyészet és Gyógyszerészet cz. lapnak 1863-ban Budán.
Szinnyei Könyvészete.
Orvosi Hetilap 1885. 35. sz.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.