bölcseleti doktor, gymnasiumi rendes és egyetemi magántanár; a magyar tudományos akadémia levelező tagja, született 1861. márczius 6-án Szentesen (Csongrádmegyében); középiskoláit ugyanott és Egerben, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen és Bécsben végezte. Az egyetemen irodalommal, aesthetikával és nyelvészettel foglalkozott. Budapesten szerezte meg tanári és doktori oklevelét. 1885-ben az egri katholikus főgymnasiumhoz hívták meg helyettes tanárnak és a második iskolai év közepén rendes tanárrá léptették elő. 1887-ben az akkor állami kezelésbe vett szolnoki főgymnasium rendes tanárává, 1891. a budapesti tanárképző-intézeti gyakorló főgymnasium vezető tanárává nevezték ki. 1893-ban a budapesti egyetemen az irodalmi segédtudományok (költészet- és szónoklattan, stilisztika) magántanárává habilitálták. 1896. május 15. óta a magyar tudományos akadémia levelező tagja; 1896 óta a magyar paedagógiai társaság rendes tagja, az országos középiskolai tanáregyesület főtitkára, 1895. az országos tanárvizsgáló bizottság, 1901. az országos közoktatási tanács tagja lett.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1880. Imádj érettünk, 1881. Klingenberg Jakab magyar nyelv- és irálytana, 1883. Bukfencz, bukseng, 1886. Megérett kérdések, A szegedi nyelvjárás, az akadémia Sámuel-díját nyerte, 1888. Éte-bére, Szómagyarázatok, Eny, enyhely, enyhében, könyvism., 1889. Aggastyán, könyvism., 1890. Verstani kérdések, 1891. Túladunai, Málé, 1892. Izé, Vakszem, egy ismeretlen ige, 1894. Kész van); a Budenz-Albumban (1884. Az ugor összehasonlító verstanról); a Fővárosi Lapokban (1884. ápr. A magyar ősi vers); a Simonyi-féle Tanulmányokban (Hangtani adatok a szentesi nyelvjárások köréből); az Országos Tanáregyesület Közlönyében (1886. sat. Apróbb verstani czikkek, ismertetések, 1888. A verstantanítás módszeréről); a szolnoki állami főgymnasium Értesítőjében, (1889. Verseghy Ferencz mint versujító, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891.); a Nyelvőr-Emlékben (1890. A «Magyar Nyelvőr»); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1890. Baróti Szabó Dávid leszármazása, 1891. Könyvismert., 1893. Berzsenyi iskolázásáról, 1896. Könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Petőfi «Őrült»-jének versalakja); a Pesti Naplóban (1892. 166. sz. Nyugati formák legújabb költőknél); a M. Paedagogiában (1895. Szarvas Gábor); az Endrődy-féle Magyar költészet könyvesházában (1895. Verstani tájékozás); a Nyelvtudom. Közleményekben (1895. A königsbergi töredék versmértéke); a Beőthy Képes irodalomtörténetében öt czikk; az Akadémiai Értesítőben (1898. Jelentés a Farkas-Raskó pályázatról, 1902. A rimaszombati Tompa-ünnepélyről, 1903. A gróf Teleki-féle vígjáték-pályázatról). A Pallas Nagy Lexikonának magyar irodalmi, rhetorikai és poetikai részét szerkesztette, a sok százra menő czikkek legnagyobb részét maga írta.
Munkái:
1. Magyar verstan. Középiskolai segédkönyvül és magánhasználatra. Bpest. 1886. (Ism. Tanáregylet Közlönye 1888. 2. jav. kiadás. Bpest, 1898. Ism. Egyet. Philolog. Közlöny; M. Paedagogia).
2. A magyar vers. Általános verstani elvek. A magyar vers szerkezete. Eger, 1887. (Különny. az egri kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.).
3. A magyar verselmélet kritikai története. Bpest, 1888. (Különny. a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiból. Ism. Jász-Nagykun-Szolnok 2. sz.).
4. Rádai Ráday Pál munkái. Összegyűjtötte s életrajzzal bevezette. Bpest, 1889. (Olcsó Könyvtár 256. Ism. Nyelvőr).
5. A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. A Kisfaludy-Társaság Lukács Krisztina-díjával jutalmazott pályamű. Bpest, 1892. (Ismert. Erdélyi Muzeum, Nemzet 149. sz., Élet 528. l., Egyet. Philol. Közlöny 1893.).
6. Várkonyi báró Amade László versei. Összegyűjtötte, bevezette és jegyzetekkel kisérte. Bpest, 1892. (Olcsó Könyvtár 309. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893.).
7. Stilisztika. A középiskolák IV. oszt. számára. Bpest, 1895. (2. kiadás 1897. Ism. M. Paedagogia 1898. 3. k. 1900. Ism. Hivat. Közl. 4. k. 1903. Bpest. Ism. Tanáregylet Közlönye, Nyelvőr, Egyet. Philol. Közlöny 1896.).
8. Szerkesztéstan. Gymnasiumok V. osztálya számára. Bpest, 1895. (Ism. Nemzeti Nőnevelés, Polgári Iskolai Közlöny, Tanáregylet Közlönye, Nyelvőr, Egyet. Philol. Közlöny 1896.).
9. Kölcsey Ferencz válogatott versei. Összeállította és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1895. (M. Könyvtár 95.).
10. Csokonai Dorottyája. Bevezető tanulmánynyal. Bpest, 1899. (M. Könyvtár).
11. Faludi Ferencz versei. Életrajzi bevezetéssel és jegyzetekkel. VI. kiadás. Bpest, 1900. (Olcsó Könyvtár 1163-1165.).
12. Magyar nyelvtan. I. és II. rész. Közép- és polgáriskolák és felső leányiskolák számára. Bpest, 1900-1901. Két kötet. (Ism. Hivatalos Közlöny, Tanáregyl. Közl.).
13. Magyar olvasókönyv. Közép- és polgári iskolák I-III. oszt. számára. Bpest, 1900-1901. Három köt. (Ism. Hivatalos Közlöny, Tanáregyl. Közl.).
14. Rhetorika. Prózai olvasmányok. Elmélet. Gymnasiumok és reáliskolák V. osztálya számára. Bpest, 1901. (Ism. Hivat. Közlöny. 2. kiad. 1903.).
15. Poétika. Gymn. és reálisk. VI. oszt. számára. Bpest, 1902.
16. Rendszeres magyar nyelvtan. Közép- és polgári iskolák III. osztálya, valamint felsőbb leányiskolák és tanítónőképző-intézetek számára. Bpest, 1903.
Szerkesztette a Magyar Paedagogia cz. havi folyóiratot 1896-99.
Álneve és jegye: Szárasy és ssssi (a Szentesi Lap és Szentes és Vidékében 1884).
M. Könyvészet 1886., 1892., 1895., 1898., 1900-1901.
Nyelvőr 1890. 262-269., 300-308. l. (Torkos L.)
Pallas Nagy Lexikona XII. 1034. lap.
Irodalomtörténeti Közlemények 1899., 1900.
Corvina 1902. 27. sz., 1903. 6. sz.