orvos- és sebészdoktor, egyetemi rendes tanár, szül. 1834-ben Pesten; az orvosi tanfoIyamot a pesti egyetemen végezte, a hol 1858-ban orvosdoktorrá, 1859. sebészdoktorrá, szemész- és szülészmesterré avattatott fel. 1860-ban műtő oklevelet szerzett. Bécsben, Berlinben, Franczia- és Angolországban tett külföldi tanulmányútja után Czermak buzdítására a gégetükrészettel kezdett foglalkozni. 1865-1866-ban a gégetükrészetből magántanári képesítést nyert. Nemsokára sikerült neki a szent Rókus-kórházban külön rendelő helyiséget létesíteni orr- és gégebetegek számára, majd egy külön osztályt is felállítani ily betegek részére. 1872-73-ban a rendkívüli tanári czímet kapta; 1873-ban az akkori barak-kórház, 1878. pedig a szent Rókus-kórház sebész-főorvosává neveztetett ki. 1892. rendes tanár lett a budapesti egyetemen, hol az orr- és gégetükrészetből, a fej és nyak sebészeti betegségeiről tart előadást; 1893-ban pedig a magyar nemességet kapta «szalóki» előnévvel. 1894-ben a római nemzetközi congressuson a gégészeti osztály tiszteletbeli elnöke volt; a magyar fül- és gégeorvosok egyesületének elnöke, a honvédorvosi szünidei ismétlő tanfolyam előadó tanára; a magyar orvosi könyvkiadó társulat alapító s igazgató, a magyar szent korona országai vöröskereszt-egylet központi választmányának és Pestmegye bizottságának virilis tagja sat. 1897. márcz. 29. tanári működésének harminczadik évfordulóját a budapesti egyetem orvosi karának tanárai megünnepelték s ez alkalomból díszes emlékkönyvet nyujtottak át neki.
Czikkei a Kórházi Szemlében (Pozsony, 1865. A gégebajok helybeli gyógykezelése gégetükör mellett); az Orvosi Hetilapban (1865. A gégetükrészet, A gégebajok kórhatározása gégetükrözés által, 1867. Hangszalagfekély, vizenyő, légcsőmetszés, 1868. Húsdag a gégében. Villamégetés szájon át. Gyógyulás, 1873. A gégedagok casuisticájához, Gégeszemölcsdag három esete, 1874. Idült gégehurut, 1875. Fonalóczok a gégében, 1876. Új gégeszortágító, 1877. Ujabb mód a szájpad-garatösszenövések műtevésére, 1879. Organtinkemnye mint új contentiv kötés, A Sayr-féle mellvéd-kötés és annak módosítása, 1880. Hassipoly sikeres műtéte hasmetszéssel és bélcsonkolással, Adat a gégeszemölcsdagok kór- és gyógytanához, 1881-1882. Sebészeti adatok, Agytályogokról, 1883. Lékelésről horpadás miatt gyógyult eset kapcsán, 1884. Évi jelentés a szt. Rókus-kórház II. sebészeti és gégészeti osztályairól, 1885. Agysértésekről, A genymellnek újabb kezelési módja, 1886. Adatok a húgycsőhasadéknak és a húgyhólyag kitüremlésnek műtevéséhez, Agytályogokról különös tekintettel azok kezelésére, 1887. Agysebészeti adatok, 1888-89. A traumaticus Jackson-féle epilepsia sebészi kezelése, 1890. Ujabb haladások az agysebészet terén, 1893. A háromosztatú ideg zsábájának operálása sikeresen műtett esetek kapcsán, 1894. A sokszoros gégeszemölcsdagok operálásához, 1896. Megemlékezés Czermákról); a M. orvosok és természetvizsgálók munkálataiban (XI. 1868. Közlemények a gégetükrészetből, XIII. 1868. Gégesebészeti adatok); a Természetben (III. 1871. A gégehabarczokról); a Vasárnapi Ujságban (1872. A gége diaetetikája); a Természettudományi Közlönyben (1873. A gégetükör története és jelentősége, 1876. Trichinák a gégében); az Orvosi mentés Kézikönyvében (1891.); a M. orvosi Archivumban (1893. Állatokon tett újabb kisérletek a nervus accessorius Willisi-nek a gége beidegzésére vonatkozó működéséről) sat. Munkálatainak nagy része megjelent németül is a Wiener Mediz. Wochenschriftben (1867-69., 1874); a Berliner Klinische Wochenschriftben (1868-1869., 1871., 1876., 1880.); a Wiener Mediz. Presseben (1864., 1871.); a Deutsche Mediz. Wochenschriftben (1875.) és a Centralblatt für Chirurgieben. (1879.).
Munkái:
1. Népszerű egészségtan. Piszling Vilmos Ferencz után magyarítá. Pest, 1858.
2. A gégebajok helyi kezelése gégetükör mellett. Pest, 1865. (Különnyomat a M. orvosok és természetvizsgálók XI. közgy. Munkálataiból. Kivonat egy nagyobb műből).
3. A gégebajok. Pest, 1866. A szövegbe nyomott fametszetekkel.
4. Orrtükrészet. Pest, 1867. szövegfam.
5. Sebészi műtéttan. Pest, 1867. 11 tábla fam.
6. Gégesebészeti adatok. Pest, 1889. Számos fam.
7. Kimutatás a sz. Rókushoz cz. kórház gégebeteg osztályáról 1868. máj. 12-től 1869. decz. 31-ig. Pest, 1870. (Ugyanez németül. Lipcse, 1871. Egy lith., két chromolithogr. táblával és több fam.).
8. Állatokon tett kisérletek a gégeidegek működése felett. Pest, 1870.
9. A különös sebészet tankönyve. Emmert Károly munkájának harmadik teljesen átdolgozott s rövidített kiadása után fordította. Pest, 1872-74. (A m. orvosi könyvkiadó társulat Könyvtára XIX., XXII.).
10. A fővárosi barakkórház sebészeti osztályának 1874. decz. 1-től 1876. decz. 1-ig kimutatása. Pest, 1877. (Németül. Pest, 1877.).
11. Emlékbeszéd Kovács Sebestyén Endre felett. Pest, 1879.
12. Sebészeti adatok. Pest, 1882. (Németül. Stuttgart, 1882.) Számos fametszettel, két grafikai és egy színes kőnyomatú táblával.
13. Sebészeti adatok. Budapest, 1886.
14. Beitrag zur Hirnchirurgie. Monographie. Stuttgart, 1889. Számos fametszettel.
15. Sebészeti adatok. Közlemény a szent Rókus-kórház II. sebészeti s vele kapcsolatos orr-gégebeteg osztályáról, 1895-1897. Budapest, 1898. (Hültl Hümér és Rosenberg Alajossal együtt).
16. Jelentése Hattyasy Lajos magántanári képesítése tárgyában. Budapest, 1898.
17. Dr. Makara Lajosnak irodalmi munkásságára vonatkozó véleményes jelentés. Budapest, 1898.
18. Sebészeti adatok. Budapest, 1900. (Többekkel együtt).
19. Gége légcsőmetszés 1858-1892. Budapest, 1902. (1001 légcsőmetszés útján szerzett tapasztalatai).
Kézirati munkái: A gégetükrözés technikája és statisztikája 1891. (a m. kir. honvédelmi miniszterium birtokában); A tábori sebészet, 1. füzet. A fej és nyak tábori sebészete, 1892. (a m. kir. honvédelmi miniszterium birtokában); A tábori műtősebészet 1893.; A trepanatio a tábori sebészetben, Előadás az egészségügyi congressus alkalmából.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1878. 33. sz. arczk., 1901. 51. sz.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1891., 1898.
Képes Családi Lapok 1891. 51. sz. arczk.
Budapester Hygien. Zeitung 1893. 20. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 1024., XVIII. 324. l.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 405., 725. lap.
Emlékkönyv Navratil Imre… 30 éves tanári működésének jubileumára. Budapest, 1897.
Győry Tibor, Magyarország orvosi Bibliographiája. Budapest, 1900.
Corvina 1902. 14. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.