községi jegyző, szül. 1868. febr. 21. Buda-Ujlakon, hol atyja molnár volt; szüleinek halála után rokonai támogatása mellett saját erejére volt utalva; felhagyva lakatosmesterségét, tanulását az akkoriban megnyilt budai középkereskedelmi szaktanfolyamon folytatta; ennek három osztályát jó eredménynyel végezvén, 1887-ben érettségit tett. Ezt megelőzőleg (1884) Ó-Budán a polgári iskola IV. osztályából a vizsgát megállotta. Egyideig Ó-Budán a kerületi előljáróságnál írnokoskodott 1887-ben pedig a jegyzői pályára lépett. Ez időtől fogva, hogy magát fentarthassa és kitűzött czélját elérhesse, segédjegyzői minőségben kereste kenyerét: 1887-ben Etyeken, 1888. Boldogasszonyban, 1889. Bánfalun, 1889-92. Solymárt, 1892-1894-ig Hidegkuton és Törökbálinton. 1890-ben Pestmegyében, 1893-ban pedig Mosonymegyében nyert jegyzői oklevelet. 1894. máj. Albertfalvára helyeztetett segédjegyzőnek; azon év decz. 3-án a pomázi járáshoz tartozó Boros-Jenőn megválasztották községi jegyzőnek, hol jelenleg is működik.
Humorisztikus verseket és tárczákat írt Makra Gyuri álnév alatt a Bolond Istókba, Bolond Miskába, Budapestbe, Csirizbe, Herkó Páterbe. Czikkei a Községi Közlönyben (1890. Az útadó-törvény és végrehajtása, A véderő-törvény és végrehajtása, A községi közmunka és közlekedési ügyvitel, 1891. Letét a közigazgatásban, 1892. A bor-, sörital- és szeszitalmérési adóról); a Buda és Vidékében (1893. A pilisi felső járás összes községeinek részletes leírása, 1894. Pilis-megye, földrajz-történelmi tanulmány, 1898. 18. sz. Magyar helynevek) sat.
Szerkesztette a Rügyek és Virágok cz. kőnyomatos lapot 1886-ban Ambrózi József álnév alatt; és az Ifjusági Lapok néhány számát 1886-ban Hegedűs J.-vel együtt.
Álnevei: Arravan, D'Artagnan és Nyavalya Józsi.
Jegyzői Almanach 1894. 59. lap, arczk.
Buda és Vidéke 1894. 1., 2. és 20. sz., 1895. 4. sz. (Erdélyi Gyula).