ügyvéd, szül. 1818. máj. 18. Pécsett (Baranyamegye); szülőhelyén végezte iskoláit és 1841-ben Aradon telepedett le, 1842-ben váltójegyző, majd tiszteletbeli megyei alügyész lett. 1848-ban megválasztatott megyei első alügyésznek és Arad ágyúztatása miatt a megyei raboknak Szent-Annára leendő átkisérésével bízatott meg. 1849-ben nemzetőri főhadnagy volt és Kossuth Hirlapjának levelezője; még azon évben az aradi vészbiróságnál mint közvádló működött. A szabadságharcz után 1851-1853-ig Josefstadtban politikai fogoly volt; onnét kiszabadulva, 1858-ig rendőri felügyelet alatt állott és ügyvédi gyakorlattól is megfosztatott. Ily körülmények közt az orvosi tudományok tanulmányozására adta magát; a hasonszenvészettel rendszeresen foglalkozott és gyógyított is. Mint városi törvényhatósági képviselő, az aradi ügyvédi kamara és a lövészegylet elnöke, az országgyűlési függetlenségi párt alelnöke. Arad népszerű polgárai közé tartozott és az 1881-84. országgyűlésre képviselőnek is megválasztatott. A lipcsei központi általános hasonszenvi tudós társaság munkájáért oklevéllel tisztelte meg és tagjának választotta. Meghalt 1882. szept. 12. Aradon.
Czikke a M. Gazdában (1861. A marhadög hasonszenvi gyógyítása); írt még a Borászati Lapokba és a Gyümölcsészeti Vázlatokba.
Munkája: Hasonszenvi (homoeopath.) állatorvos. Vezérkönyv miként lehet lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és kutyák betegségei esetén hasonszenvi gyógymód által gyorsan, biztosan és olcsón segíteni. A homoeopath. gyógyszerek készítésének rövid megismertetésével. Günther Fr. Ágost állatorvos «Der homöopath. Thierarzt» 8. bőv. és jav. kiadása után írta és saját költségén kiadta. Arad, 1857. (A német 12. bőv és jav. kiadás után N. beleegyezésével írta Remény Arthur. Pest, 1868.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Szinnyei Könyvészete.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 71. l.
Arad és Vidéke 1882. 214. sz. (Sümegi Kálmán).
Függetlenség 1882. 260. szám.
Szabadság. (Nagyvárad) 1882. 181. sz. és gyászjelentés.