ügyvéd, szül. 1795. júl. 10. Győrén (Tolnam.) szegény sorsú nemes szülőktől; atyja félév mulva Baranyamegyébe Szászvárra költözött, hol tanító és jegyző lett. N. a gymnasiumot Pécsett végezte a Petheö-féle ösztöndíj segitségével, a bölcseletet pedig Diakováron a püspüki lyceumban a kispapok közt. A bölcseletet elvégezvén, pappá lett Pécsett, de az első év végével kilépett és Pesten joghallgató lett, a II. évet Pozsonyban végezte; mindenütt leczkeadással tartotta fenn magát. Az olasz és franczia nyelven kívül az angolt is megtanulta. Ügyvédi diplomát szerzett és 1826-ban Aradon telepedett le, hol háza a művelt elemek gyűlhelye volt. Később több uradalmak ügyésze lett; családi gondokkal terhelve, keveset foglalkozott az irodalommal; a megkezdett munkát rendesen be nem végezhette. 1837-től a megyei gyűléseken is szerepelt és a nehezebb időkben az ellenzéket támogatta. A Wenckheim- és Forray-féle grófi uradalmak ügyésze lett. Fábián Gáborral, ki barátja volt, a megyei bizottságokban is részt vett, mint Arad, Csanád, Krassó és Csongrád megyék táblabirája. 1841-ben nőül vette Szuchodolszky Máriát, kitől született fia Náray Iván, az irodalomban Benedek Aladár névvel ismeretes, a ki atyját utolsó éveiben támogatta. Meghalt 1870. máj. 11. az orvosi egyetem kórházában.
Költeményeket írt az Aurórába (1824., 1830.) és a Honderűbe (1843. I).
Munkái:
1. Értekezés a főispán birói hatalmáról. Pest, 1823. (Végén: Irtam Pécsett 12. Junius 1822. Ism. Hazai s Külf. Tudósítások 1823. 17. sz.).
2. Máré-vára. Eredeti magyar román a magyar előidőből. Pest, 1824. Két kötet, két rézmetszettel. (Nyomatott ezer példányban.).
3. Romeo és Julia, szomorújáték öt felv. Shakspeare után magyarázta. Buda, 1829. (Külföldi Játékszín XVII., kiadja a m. tudós társaság).
4. Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. Regény. Boz-Dickens Károly után ford. Kiadta Benedek Aladár atyjának kéziratából. Bpest, év n. Három kötet.
Vasárnapi Ujság 1870. 20. sz. (Nekr.)
Lakatos Ottó, Arad története. III. 71. lap.
Petrik Bibliogr.
Bayer József, A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. II. 201. l. és önéletrajzi adatok.