megyei táblabiró és földbirtokos, szül. 1755. jan. 19. Miskolczon (Borsodm.), hol atyja Ferencz (ki a róm. katholikus hitről áttért az ev. vallásra) nemes származású asztalosmester volt. N. tanulmányait szülővárosában kezdte és Sárospatakon a jogot és theologiát is végezte. Ezután Szapáry István gróf két fia mellett nevelő volt két évig. Nevelősködése alatt sokat utazott növendékeivel. Elhagyván a nevelői pályát, Losonczra ment a költészet tanárának. Szemei annyira megromlottak, hogy egy év mulva kénytelen volt tanári állásáról lemondani. Pestre ment a híres Szombathy szemorvoshoz; a gyógyítás több időt vett igénybe s ezalatt eljárt az egyetemre Mitterpacher gazdasági előadásait hallgatni. Midőn szemei meggyógyultak, katona lett az élelmezésnél és hét év mulva kapitányi ranggal bírt a Duka ezrednél. Katonakorában lett szabadkőműves Bécsben. Figyelemmel kisérte a külföld gazdasági viszonyait, szép könyvtárral bírt, mely magyar, német, franczia s olasz mezőgazdászati, politikai, jogi s történelmi művekből állott; később angolul is megtanult. Lovak idomítása, eladása, cserélése kedvencz foglalkozása volt. 1782-ben Olaszországba helyezték, az ottani éghajlat azonban káros hatással volt szemeire s 1786-ban azt hitte, hogy megvakul; azért azok gyógyíttatása végett Bécsbe ment. Itt a szabadkőművesi páholyban találkozott Festetich György és Széchenyi Ferencz grófokkal, régi ismerőseivel; itt ismerkedett meg Jordán Péterrel, Laxenburg és Vösendorf uradalmak kormányzójával, ki őt egy Bécs melletti birtokra tette gyakornoknak. 1788 tavaszán elhagyta állását és utazni ment, különösen Belgium köté le vizsgálódó szellemét. Ezután Pesten telepedett le; itt ismerkedett meg Kazinczyval, Báróczyval és Batsányival a nagyszívűséghez czímz. szabadkőműves páholyban. Ez időtől fogva csaknem kizárólag a gazdászati irodalomnak élt. Festetich György gróf 1792. meghívta teljhatalmú jószágkormányzójának; ezért Keszthelyre tette át lakását. A gróf az ő buzdítására Csurgón gymnasiumot épített, mely 1792. okt. 1. megnyílt és templomot, mely 1796-ban készült el. A Georgicon alapítására is ő adta a grófnak az eszmét. Három év alatt a gróf elhanyagolt 162000 holdból álló uradalmainak rendezését és a jövedelem tekintélyes emelését eszközölte. Festetich György gróf őnállóságra törekedett és nem szivesen vette gazdatisztjének leczkézéseit, N. pedig hat évi szolgálata után nyugalmaztatását kérte, a mit 1797. okt. 1. el is nyert. Csurgón (Somogym.) kapott egy tágas házat, kerttel, szőlővel és 40 hold szántófölddel holtig haszonbéri élvezetül és évi néhány száz forint nyugdíjat. A Georgiconnak hat hónapig igazgatója s tiszti székének haláláig elnöke maradt és 1814-ben ott előadást tartott a virginiai dohányról. Zala- és Somogymegye táblabirája volt. Meghalt 1819. febr. 13. Csurgón.
Czikke a Tudom. Gyűjteményben (1817. III. A Balaton taváról N. I.).
Munkái:
1. Vallás-cserélés, avagy egy világi bölcsnek, egy jésuitának, és egy hazafinak aról való beszélgetések: ha vallyon szabad-e az embereknek vallását, a mellyben született, meg hányni vetni és van e szabad választása, azt, ha hibás, jobbal fel-cserélni? egy ember-barát által. Nyomtattatott Gondolatfalván Elmélkedő János betűivel. Hely n. 1790. (Névtelenűl).
2. Csillagok-forgasibul való polgári jövendölés Lengyel országra a mellybe a borussiai király, és &c. le-ábrázoltatnak. Az ötödik kiadás szerint francziából magyarra forditva a magyaroknak tükörűl. A nagy-szivüségnél 1790. Hely n. (Névtelenűl).
3. A veres barátnak egy el-pusztult templom omlása mellett való szomorú képzelési. Mellyeket Fridrik verskölteményeiből magyarra forditott de la Plume. A nagy-szivüségnél 1790. Hely n. (Versben. Névtelenűl).
4. A szorgalmatos mezei gazda. A Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. Pest, 1791. Két kötet. (Ezen munkájáért Leopold király arany lánczon függő 26 arany nehéz, Cerest ábrázoló emlékéremmel jutalmazta).
5. A tizen-kilenczedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. A nagy-szivüségnél 1900. (igy!). Hely n. (Névtelenűl).
6. Magyar házi gazdasszony. Pest. 1820. (2. kiadás, Pest, 1830.).
7. Magyar practicus termesztő. Pest, 1821. (Előszava 1818-ban kelt. 2. k. Pest, 1835.).
8. Magyar gazdatiszt. Pest, 1821. (Előszava 1817-ben kelt Csurgón. 2. k. Pest, 1835.).
9. Magyar practicus tenyésztető. Pest, 1822. (2. kiad. 1824., 3. k. 1826., 4. k. 1836. Pest).
Kéziratban: Közönséges instructio a mélt. tolnai gróf Festetich György k. kamarás uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztűl 1792. 40 ív; A magyar földes és zászlós ur; A magyar haza gazdálkodása Smith és Soden után. Önéletrajzot is írt; mely N. unokája özv. Kacsoné Nyikos Katalin birtokában volt néhány év előtt.
A m. n. múzeumban: Tek. nemzetes és vitézlő ifjabb Nagy-Réthi Darvas József urnak nemes Borsod vármegye fő nótáriusának tek. nemz. Botsáry Mocsáry Johanka kisasszonykával tartatott mennyegzői alkalmatosságával irta Nagy-Váti János 1787. szent András havának 25. napján Losonczon (a Virágos kert cz. gyűjteményben).
Arczképe: rézmetszet a Tudom. Gyűjtemény 1824. XII. kötetében, metszette Farkasfalvai Farkas József Pesten. Festett arczképét rokona Nagyváthy Kálmán ajándékozta az országos m. gazd. egyesületnek, melyet 1891-ben lepleztek le emlékbeszéd mellett.
Tudományos Gyüjtemény 1824. XII. arczk.
M. Gazda 1842. 48., 1860. 26. sz.
Danielik, M. írók II. 223. l.
Toldy Ferencz, A magyar nemzeti irodalom története.
Szinnyei Könyvészete.
Galgóczy Károly, Az országos m. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1879. I. 59. l.
Századok 1879. 38. sz. (Fraknói).
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888.
Petrik Bibliogr.
Nagyváthy Kálmán, Nagyváthy János élete. Pozsony, (1890. Kazinczy F. levelével. Szeghalom, 1818. jan. 27.)
Fővárosi Lapok 1890. 125. sz. (Hőke Lajos).
Irodalomtört. Közlemények 1890. 209. l. (Ballagi A.)
M. Könyv-Szemle 1890. 102. lap.
M. Gazdasági Egyesület Évkönyve 1892. (Galgóczy K.).
Pallas Nagy Lexikona XII. 969. l.
Vasárnapi Ujság 1899. 38. sz. arczk.