orvosdoktor, szül. 1807. szept. 6-án Nagy-Ivánban (Heves-Szolnokm.); gymnasialis pályáját Gyöngyösön kezdte, Pesten folytatta és Egerben végezte. 1824-ben kispap lett az utóbbi helyen és ugyanott végezte a bölcseletet és két évig a theologiát. 1827-ben kilépett a seminariumból és Pestre az orvosi tanfolyamra ment. 1833. febr. 9. orvosdoktorrá avatták és ápr. Egerben telepedett meg. 1835-ben Heves-Szolnokmegye tiszteletbeli, 1849-ben rendes orvosává neveztetett. 1850-ben a cs. kormány hevesmegyei főorvossá nevezte ki. A Foglár-féle nevelőintézetnek és az angol kisasszonyok nevelőintézetének rendes orvosa volt.
Mint orvosnövendék több fordítást közölt név nélkül, egy elbeszélést az Uraniában és egyet Kovacsóczy zsebkönyvében; egy levele van Egerből a Regélő Pesti Divatlapban (1842. 91. sz.); czikkei a Gyógyászatban (1861. Levél az orvosválasztások ügyében, 1863. Hilf tr. és Farkas sebész ügyére vonatkozó levél Egerből, 1864. Levél Egerből orvosrendőri ügyben).
Munkája: A cholera mint járvány Indiában s most Európában. Kassa, 1831.
Az egri fürdőket 1839-ben leírta; e műve német fordításban is megjelent, ezt nem ismerem.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 332. lap.
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 91. l.
Szinnyei Könyvészete.