pestvidéki kir. törvényszéki biró, Nagy István és Berei Katalin jómódú földmíves szülők fia, szül. 1846. szept. 6. Nagy-Kerekiben (Biharmegyében); egy évig Nagyváradon tanult, majd saját kívánságára szülői 1862-ben bevitték a debreczeni evang. reform. főiskolába, hol egy pár évig benlakást és ellátást nyert; majd a városban nevelősködött. 1868. július 29. tett érettségi vizsgát. Ezután joghallgatónak iratkozott be ugyancsak Debreczenben; innét Nagyváradra ment a II. évre, hol 1873. júl. 22. a birói államvizsgát letette. Még jogász korában Ritoók Zsigmond ügyvéd irodájába került és ott maradt ügyvédi gyakorlatra. 1876. nov. 20. letette az ügyvédi vizsgát és felvétette magát a nagyváradi ügyvédi kamara tagjai közé. 1885. decz. 26. kir. alügyészszé, 1889. szept. 17. kir. törvényszéki biróvá nevezték ki Nagyváradra s 1897. febr. 18. saját kérelmére áthelyeztetett a pestvidéki kir. törvényszékhez, hol jelenleg is működik. A társadalmi életben nagy tevékenységet fejtett ki; éneket, hegedűt és zongorát tanult, részt vett nyilvános hangversenyeken; részt vett az 1868. aradi s az 1880. kolozsvári országos dalárünnepélyeken; mint debreczeni V. osztálybeli tanuló elnöke volt az önképzőkörnek; egyik előmozdítója volt az 1867. deczember 11-én alakult collegiumi tudományos szakosztálynak; mint jogász Nagyváradon jegyzője volt az önképző-körnek és a jogászsegélyző egyletnek. 1874-ben megalakította a biharmegyei és nagyváradi ifjusági jogászegyletet, melynek elnöke volt. 1878. ápr. 7. ugyanott megalakította a nagyváradi iparos-képző egyletet s elnöke volt 1882-ig (az ifjuság lefestette arczképét 1891-ben). 1880-ban elnöke volt a nagyváradi baráti dalkörnek. Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése 1883. október 12. nagyváradi titkárává, ugyanazon évben a nagyváradi rabsegélyző-egylet titkárává, 1889. márczius 20-án a biharmegyei Kárpátegyesület, 1891. decz. 27-én a nagyváradi tisztviselők önsegélyegylete választmányi tagjává, az 1892-ben megalakult Szigligeti-társaság főtitkárává (később alelnökévé), a bihari ev. ref. egyházmegye 1893. ápr. 26. világi tanácsbirává, 1894. aug. 29. az ipartanodai bizottság elnökévé, 1897-ben a budapesti rabsegélyzőegylet igazgató választmányi tagjává, 1899-ben a budapesti országos állatvédő egyesület alelnökévé és 1902-ben a pesti ev. ref. egyház presbyterré választotta sat. Tudományos tapasztalat gyűjtése végett bejárta Magyarország és Erdély nagy részét, különösen Bihar megyének minden faluját, hegyeit, barlangjait, gyárait és bányáit. Utazott Szerbiába, Romániába, Felső-Olaszországba, Francziaországba, Svájczba és Ausztriába.
Költeményei, czikkei a következő lapokban jelentek meg: Képes Ujság és Politikai Népujság (1868), Debreczeni Lapok és Lámpás (1869), Kis Ujság, Hasznos Mulattató, Lányok Lapja (1871-85), Bihar (1871-84), Nagyvárad (1874-1880), Temesvári Lapok (1874), Sárrét (1876-83), nagyváradi Szabadság (1878-tól maig), Bihari Gazda (1880-81., 1884-85), Csarnok (1880), Biharmegyei Lapok (1881), Néplap (1897-től), Néptanitók Lapja (1900-tól); jogi és más czikkei: Magyar Jogász (1879), Törvényszéki Csarnok (1877., 1880). Vasárnapi Ujság (1884. Sándorfi József 1765-1824), Büntető Jog Tára (1886-1902), A Jog (1890-1903), Jogi Szemle (1890), Magyar Igazságügy (1890), Jogtudományi Közlöny (1890-1900), Szigligeti-Társaság Évkönyve (1896. A Szigligeti-Társaság története 1892-1895), Ügyvédek Lapja (1897).
Munkái:
1. A bűn és az erény útja. Elbeszélés. Berettyó-Ujfalu, 1881.
2. A Székelyföldön és az Al-Dunán. Utirajzok. Bpest, 1883.
3. A váradi szinészet története 1799-1884. Nagyvárad, 1884. (Ism. Bihar 1883. 37., 40., 41. sz., Bud. Szemle 108. sz., Főv. Lapok 128., 193., P. Napló 151., Egyetértés 157. sz.).
4. Bihar-ország. Utirajzok. Nagyvárad, 1884-85., 1888. Három kötet. (I. k. 2. kiadás 1884. Nagyvárad. Ism. Egyetértés 1885. 110. sz.).
5. A régi Biharmegyéről. Könyvek és térképek ismertetése a XVII. és XVIII. századból. Nagyvárad, 1885.
6. Biharvármegye földrajza. A biharmegyei és a nagyváradi tanszermúzeum által 400 frankkal jutalmazott pályamű, térképpel. Nagyvárad, 1886. (Ism. a nagyváradi Szabadság 1887. 10. sz.).
7. Ipolyi sírboltjában. Nagyvárad, 1886.
8. A pákász története. Elbeszélés. 150 frankkal jutalmazott pályamű. Vácz, 1888.
9. Turin-párisi kirándulás útleirásai. Bpest, 1889.
10. Bűn és bűnhödés, vagy a büntető törvénykönyv példákban. Nagyvárad, 1889. (Ism. A Jog 35., Jogtudom. Közlöny 38., Egyetértés 240., Pester Lloyd 288. sz. sat.).
11. A megtért bűnös, vagy a földi paradicsom. Elbeszélés. 150 frankkal jutalmaztatott. Kiadta a váczi országos fegyintézet. Bpest, 1890.
12. A ravatal mellett. Drámai jelenet. Nagyvárad, 1890.
13. Párisból haza. Uti rajzok. Nagyvárad, 1891.
14. A jobbágyság története Magyarországon. Nagy-Becskerek, 1891. (Tört., nép- és földr. Könyvtár 37.).
15. A korcsmáros fia. Elbeszélés. Dicséretet nyert pályamű. Kiadta a váczi orsz. fegyintézet. Vácz, 1892.
16. Ne bántsd az állatot! Az állatvédő törvények példákban. 200 koronával jutalmazott pályamű. Kiadta az országos állatvédő egyesület. Bpest, 1893.
17. A Biharon át. Uti levelek a Körös és Aranyos mellől. Nagyvárad, 1893.
18. Sajtó és esküdtszéki törvénykezés. Nagyvárad, 1894.
19. Csend és rend legyen! A kihágási büntető törvénykönyv példákban. Nagyvárad, 1897. (2. kiadás. Bpest, 1900.).
20. Az eldobott kenyér, vagy a nyomorúság útja. História. Bpest, 1898.
21. Az egyenlőség, vagy Czu-czi ország elpusztulása. Nagyvárad, 1898.
22. Nem kell semmi! Milyen lenne a felfordult világ? Nagyvárad, 1898. (Ez utóbbi három munka Bene Sándor név alatt jelent meg).
23. A "Ne tovább" csárda, vagy az örvény szélén. Elbeszélés. Nagyvárad, 1898.
24. Állatvédők törvénykönyve. Az állatvédelemre és állategészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek magyarázata. Az országos állatvédő egyesület támogatásával. Bpest, 1898. (2. kiadás. Bpest, 1899.).
25. Gazdasági munkások törvénykönyve. A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló legújabb törvény magyarázása. Bpest, 1898. (Német, rumén, szerb és tót nyelven is).
26. Ügyes-bajos ember könyve. Útbaigazítás minden bajban, a mindennapi életben előforduló összes törvények és rendeletek nyomán. Bpest, 1899. (2. kiadás. Bpest, 1902.).
27. Esküdtek és esküdtbirák törvénykönyve. Bpest, 1900. (M. Könyvtár 155., 156. Ism. Vasárn. Ujság 5. sz.).
28. Büntető hatáskör és illetékesség. Bpest, 1900.
29. Tegyünk jót magunkkal avagy a gazdasági munkás és cseléd-segélypénztár. Bpest, 1900.
30. Törvény nélkül. Oktató elbeszélés. Bpest, 1900. (Magyar Mesemondó).
31. Az elcsapott korcsmáros. Tanulságos történet. Bpest, 1900.
32. Elvitte a sárkány! Sárréti história. Bpest, 1901.
33. A budai torony-zene. Elbeszélés. Bpest, 1901. (A 30-33. munkák a Magyar Mesemondó 105., 119., 123., 128. sz.).
34. A százegyedik árva. Elbeszélés a munkások árváinak történetéből. Bpest, 1901.
35. Kisebb bűnügyek felebbvitele. Bpest, 1901.
36. A téli madarak deputatiója. A hirmondók. A szárnyas dandár és madárindulók. A repülő építőmesterek. Elbeszélések a madárvilágból. Bpest, 1901. (Az országos állatvédőegyesület által kiadott Állatvédelemben).
37. Az ember és a kutya. Védekezés a veszettség ellen. Kiadja az országos állatvédő egyesület. Bpest, 1902. (Ismert. Vasárnapi Ujság).
38. A nők törvénykönyve. A nők jogaira és kötelességeire vonatkozó összes törvények és rendeletek alapján. Bpest, 1902.
39. Ne lopj! Elbeszélés a rab életből. Bpest, 1902. (Magyar Mesemondó 139-ik szám).
40. A halál-biró. Tanulságos történet a magyar nép számára. Képekkel. Bpest, 1902.
41. A mesterlegények. Elbeszélés. Bpest, 1902.
42. Perelj uram! perlőimmel. Elbeszélés egy kisiparos életéből. Bpest, 1902.
43. Egy boldog ember. Elbeszélés egy gépész életéből. Bpest, 1903.
44. A mesterlegények. Elbeszélés. Bpest, 1902. (Munkás-füzetek 4., 5.)
45. A vasutasok. Elbeszélés. Bpest, 1903. (A 34., 43-45. sz. munkák a Munkás Füzetek I. 10., II. 4., 5., 10., 15. füz.).
46. A kizöldült ház. Elbeszélés. Bpest, 1903.
47. Bodri. Elbeszélés. Bpest, 1903. (Két utóbbi munka: M. Mesemondó 148. és 147. sz.).
48. Az arany-alma. Elbeszélés. Bpest, 1903. (Históriák 256. sz. Mehner kiadása).
Kéziratban: A fiatal aszszonyok szenvedései, vígj. ford. (előadták 1869. febr. 18. a debreczeni szinházban; később: Ne hanyagold el az asszonyokat cz. vígj.)
Levelei Rómer Flórishoz: Nagyvárad, 1884. ápr. 24., jún. 30. (a m. n. múzeumban).
Álnevei és jegyei: Kereki, Berei, K. N. S., K. sat.
Nevét, rendesen: K. Nagy Sándor-nak írja.
M. Könyvészet 1887., 1889., 1891., 1893-94., 1897., 1899., 1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 309. l.
Corvina 1902. 8., 15., 32. sz. és önéletrajzi adatok.